Világszerte tízmillió ember hal meg évente rákbetegségek következtében, holott a halálozások akár egyharmada megelőzhető lenne. Ha nem teszünk semmit az elkeserítő statisztikai adatok csökkentéséért, akkor a szakértők szerint 2030-ra már 13 millió daganatos megbetegedés okozta halálesettel kell számolni.
A rák továbbra is a második vezető halálok világszerte. A megbetegedések kezelése jelentős terhet ró a nemzetgazdaságokra, becslések szerint
az orvosi ellátás évi 1,16 billió dollárba kerül,
ami egy újabb indok, amiért kiemelt hangsúlyt kell kapnia a megelőzésnek és a felvilágosításnak.
Magyarország élen jár a rák okozta halálesetek számában, melyek közül a tüdőrák a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés. Hazánkban százezer lakosra 89,2 tüdőrák-eredetű halálozás jut, ami
a legmagasabb arány az uniós tagállamok között.
Ez világviszonylatban is így van: az összes diagnosztizált rákbetegség 11,6 százaléka tüdőrák, ami egyben a legtöbb haláleset okozója is az ilyen típusú megbetegedések között. A tüdőrák gyakorisága a kor előrehaladtával nő, azonban az újonnan diagnosztizált esetek és az elhunytak körülbelül harmada 65 évesnél fiatalabb.
A daganatos megbetegedések egyharmada életvitelből eredő kockázati tényezők miatt alakul ki, ezek egyike a rendszeres dohányzás, ami a tüdőrákos elhalálozások 80 százalékának okozója . A dohánytermékekben található karcinogén anyagok és kemikáliák, a tüdőn keresztül a véráramba kerülnek, ahonnan mindenhova eljutnak a szervezetben, ezért nemcsak a légzőszervekben okozhatnak daganatos elváltozást, de egyéb szerveket is megbetegíthetnek.
Nagy problémát jelent a passzív dohányzás is, mivel a passzív dohányosok tüdejébe szinte ugyanannyi káros anyag juthat be a dohányfüsttel, mint az aktív dohányosokéba. Nézzünk néhány példát:
Nagy figyelmet kell fordítani az egészen fiatalok dohányzással kapcsolatos egészségtudatos nevelésére is. A WHO adatai szerint
a 15 éves korosztály esetében a lányok 21 százaléka, a fiúknak pedig 20 százaléka dohányzik hetente legalább egy alkalommal.
A teljes magyar felnőtt lakosság 26 százaléka, vagyis, több mint 2 millióan tekinthetőek rendszeres dohányosnak az OECD 2015-ös adatai szerint.
A tüdőrák lassan alakul ki és kezdetben nem jár tünetekkel, sőt fájdalommal sem, mivel a tüdőben kevés fájdalomérző receptor található. A jellegzetes tünetek megjelenésekor a legfontosabb teendő az orvos felkeresése. Ilyen tünetek lehetnek például a köhögés vagy annak megváltozása, mert ilyenkor a növekvő daganat irritálja a környezetét. További tünet lehet a véres köpet, a tartósan fennálló, kellemetlen mellkasi fájdalom vagy a légszomj, általános gyengeség, rekedtség. De a gyakran visszatérő és nehezen gyógyuló tüdőgyulladás is lehet a tüdőrák tünete, mivel a növekvő daganat hörgőszűkületet, ennek következtében pedig gyulladást okoz.
A korai felismerés esélye növelhető a rendszeres szűréssel, hiszen a vizsgálatok a rákmegelőző állapot megállapítására is alkalmasak lehetnek. Sajnos azonban a betegek nagy része csak a tünetek megjelenését követően – sok esetben jóval azután – fordul orvoshoz.
Örvendetes azonban, hogy Magyarországon is elindult a HUNCHEST2 szűrőprogram, az ötven évesnél idősebb dohányzó, vagy korábban dohányzó férfiak és nők CT-vizsgálattal végzett ingyenes szűrése, amelynek célja a tüdőrák korai felismerése, ugyanis
az esetek nagy részében csak előrehaladott, már nem műthető stádiumban fedezik fel a betegséget.
A korai felismerés és a személyre szabott kezelés mielőbbi elkezdése növeli a daganatos megbetegedések túlélésének esélyét: a műtétek, a modern kezelések és gyógyszerek jelentősen javíthatják a beteg életkilátásait.