Hollandiát és az Egyesült Arab Emirségeket már lehagyta a kriptovaluta energiafogyasztása - állítja a brit Cambridge-i Egyetem elemzése.
A kriptovaluta „bányászata” energiaigényes, és nehéz számítógépes számításokkal jár a tranzakciók ellenőrzésére. A cambridge-i kutatók szerint ez a tevékenység évente körülbelül 121,36 terawattórát (TWh) fogyaszt – és valószínűleg nem is fog csökkenni, hacsak a pénznem értéke nem esik vissza.
A bitcoin kritikusai szerint a Tesla elektromos autóipari cég döntése, hogy jelentős összegeket fektet be a bitcoinba, „aláássa a cég környezetvédelmi arculatát”.
A pénznem értéke ezen a héten rekord 48 000 dollárt (több mint 14 millió forintot) ért el, miután a Tesla bejelentette, hogy a cég nagyjából 1,5 milliárd dollár értékben vásárol bitcoint, és azt tervezi, hogy a jövőben fizetőeszközként is elfogadja.
Az egyébként is emelkedőben lévő árfolyamot ez még inkább megnövelte, és ez még jobban arra ösztönzi a bitcoinbányászokat, hogy egyre több gépet működtessenek.
Az ár növekedésével az energiafogyasztás is nő Michel Rauchs, a brit The Cambridge Center for Alternative Finance kutatója szerint, aki részt vett a becsléseket előállító online eszköz megalkotásában is.
A bitcoin valóban jellegéből adódóan szerint fogyaszt ennyi áramot. Ez pedig nem is változik majd a jövőben, hacsak a bitcoin ára nem fog jelentősen csökkenni.
– állította Rauchs egy a BBC Tech Tent podcastjának adott interjújában.
Az online eszköz a bitcoin éves áramfogyasztását különböző országok szintén egy évre kivetített áramfogyasztásával vetette össze óránkénti terrawattfogyasztásban („TWh”), és azt találta, hogy a kriptovaluta már lehagyta Argentínát (121 TWh), Hollandiát (108,8 TWh) és az Egyesült Arab Emírségeket (113,20 TWh) – és fokozatosan éri el Norvégiát (122,20 TWh).
Rauch még azt is hozzátette, hogy ez a felhasznált energia egyben
az Egyesült Királyságban 27 évig használt összes vízforraló működtetéséhez is elegendő lenne.
Ugyanakkor arról is beszélt, hogy az USA-ban egyfolytában mindig bekapcsolt, de mégis inaktív otthoni eszközök által évente felhasznált villamos energia mennyisége is egy évig képes lenne ellátni a teljes bitcoinhálózatot – ez a fogyasztási „érem” (angolul: „coin”) másik oldala...
A bitcoin „bányászata” érdekében a számítógépek – gyakran speciálisak, vagy külön erre a tevékenységre kialakítva – csatlakoznak a kriptovaluta hálózatához. Az a feladatuk, hogy ellenőrizzék a bitcoint küldő vagy fogadó emberek tranzakcióit.
Ez a folyamat különféle elektronikai „rejtvények” megoldását is magában foglalja, amelyek ugyan nem szerves részei a valuta mozgásának ellenőrzésében, de megóvják a rendszert attól, hogy bárki „meghekkelje” az összes tranzakció globális nyilvántartását. Jutalomként a bányászok alkalmanként kapnak kis mennyiségű bitcoint.
A profit növelése érdekében az emberek gyakran nagyszámú „bányászgépet” kötnek a hálózathoz – akár egész raktárak is tele vannak velük. Ez nyilván sok energiát fogyaszt, mert a számítógépek többé-kevésbé folyamatosan dolgoznak a fejtörők megoldásán.
A Cambridge-i Egyetem eszköze modellezi a világ bitcoinbányászainak gazdasági élettartamát, és többek között arra a feltételezésre is jutottak, hogy világszerte az összes bitcoinbányászgép különféle hatékonysággal dolgozik. Az átlagos kilowattórás villamosenergia-ár (0,05 USD) és a bitcoinhálózat energiaigényének felhasználásával meg lehet becsülni, hogy egyidejűleg mennyi áramot fogyasztanak.
A bitcoin szó szerint »antihatékony«. Ez azt jelenti, hogy a hatékonyabb bányászati hardver sem fog ezen a problémán segíteni – legfeljebb a többi hatékony bányászati hardverrel fog versenyezni.
– magyarázta David Gerard, az 50 lábas blokklánc támadása című (magyarul meg nem jelent) könyv szerzője.
Mindez azt eredményezi, hogy a bitcoin energiafelhasználása és így a CO2-termelése is csak felerősödik. Ez nagyon rossz hír, mert így mindezt az energiát szó szerint egy »lottón« pazaroljuk el.
– tette még hozzá a kutató.
A bitcoin ára hétfőn gyorsan emelkedett, miután a Tesla bejelentette befektetését. Különféle vélemények és kommentárok szerint ez a beruházás ennek eredményeképpen ütközik az elektromos autóipari cég korábbi környezetvédelmi álláspontjával.
Elon Musk ezzel eldobta a Tesla jó munkájának gyümölcsét, amely elősegítette az energiaátállást. Ez nagyon rossz döntés volt... Nem tudom, hogyan tudna ebből jól kijönni. A Tesla 1,5 milliárd dollár környezeti támogatást kapott 2020-ban, amelyet az adófizetők finanszíroztak. Ráadásul ugyanekkora összeget: 1,5 milliárd dollárt költött a bitcoinra, amelyet főleg szénből származó villamos energiával bányásznak. Alaposan át kell vizsgálni tehát a támogatásukat.
– állítja David Gerard.
Esetleg egy olyan adó bevezetése hatékony lehetne, amelyet a kriptovaluták szén-dioxid-fogyasztása után kell fizetni, így a negatív fogyasztás egy részét kiegyenlíthetnék.
– javasolta még Gerard.