Egy új kutatás szerint az óceánokban található szén 16 százaléka halak által légzés útján vagy anyagcseretermékként kerül a vízbe.

A tanulmányunk elsőként próbálja megmutatni, hogy milyen hatással vannak a halak a szén körforgására

 – mondja Grace Saba, a Rutgers Egyetem ökológusa. 

Nem létezik túl sok kutatás a föld vizeiben élő halakban lekötött szén mennyiségéről, ezért Saba bevallása szerint elég sok a bizonytalanság az új becslésekben. A kutatók tíznél kevesebb tudományos dolgozatot találtak a szén körforgásról és a halürülékről.

Az ürülék az egyik legjelentősebb szénforrás az óceánok mélyén. Korábbi kutatások szerint a hengeres halkakák különös módon nem esnek szét a vízben, és süllyedés közben akár több ezer métert is sodródhatnak.

A többnyire rövid távú, nagy helyi különbségeket mutató kutatásokból rendelkezésre álló információk alapján is megállapítható, hogy a halak nagyobb szerepet játszanak a szén körforgásában, mint eddig gondoltuk

– mutatott rá Saba.

Az óceáni ökoszisztéma alapját a fotoszintetizáló planktonok képezik, az általuk megkötött szén-dioxid vagy velük együtt elsüllyed, vagy bekerül a táplálkozási láncba.

Az a szén, ami olyan mélyre süllyed, ahová már nem ér el a fény, évszázadokra vagy még tovább fogságba esik vagy lekötődik a mélyben. Ez a folyamat egy olyan természetes elnyelő mechanizmus, ami ellensúlyozza a szén-dioxid-kibocsátást

– magyarázta Saba.

Eddig ismert volt, hogy a krillek és planktonok jelentős mennyiségű szenet kötnek meg, de a halkaka szerepe csak most merült fel. A becslések szerint évente 1,65 milliárd tonna süllyed halürülék formájában a tengerek fenekére.

A halak és anyagcseréljük tehát nagyon fontos szerepet játszanak az atmoszféra egyensúlyában, és ebbe komolyan beavatkozik a halászat, illetve különösen rossz hatással lehet rá a mélytengeri olajbányászat.