Az olvadás miatt felgyülemlő metán okozza a jelenséget és abból nagyon sok van a jégtakaró alatt.
Évek óta szaporodnak Szibériában a rejtélyes eredetű gödrök. 2013 óta 17 darab, ismeretlen okokból keletkezett bemélyedést találtak a Jamal és a Gyida-félszigeteken, amelyek gyakran a 30 méteres mélységet és a 15-20 méteres átmérőt is elérik. Eredetükre többféle magyarázat is adódott a meteoritoktól, a permafroszt talajának mélyén lezajlódó ismeretlen folyamatokig, bár egyes kreatív elmék sokkal vadabb elméletekkel álltak elő.
Egy nemrégiben keletkezett kráter vizsgálata nyomán az orosz geológus Jevgenyij Csuvlin és társai úgy vélik, megtalálták a jelenség okát – tájékoztatott a CNN. Egy 2020 júliusában helikopterről felfedezett friss kráter vizsgálata során részletesen felmérték a formáját, és 3 dimenziós modellt tudtak alkotni a felmérés eredményeiből.
A vélhetően május és június között keletkezett bemélyedés még annyira friss volt, hogy a belőle kidobott hó és jég is látható volt a környékén, amikor 2020 augusztusában a kutatócsapat felkereste. A vizsgálat során drónnal is berepültek a friss kráterbe, amelynek oldalait akkor még nem kezdte ki az időjárás eróziója.
A felmérés eredményeit nemrég hozták nyilvánosságra, és azok az eddig is legvalószínűbbnek tartott változatot igazolták. Az állandóan fagyott permafroszt mélyéről a felmelegedés miatt kiszabaduló gázok, elsősorban
a metán összegyűlik a föld alatt,
ezáltal egy tál alakú mélyedés keletkezik a felszínen, majd a gáz robbanása kidobja a jeget és a földet. A kutatócsapat nemcsak a krátert, hanem a távolabbi környezetét is megvizsgálta, és a korábbi mérések eredményével összevetve sikerült egy olyan modellt felállítaniuk, amely az elmúlt években felfedezett 7 lyuk pontos helyét is megadta, valamint 3 másikét is megjósolta. A ritkán lakott területen ezek a robbanások elsősorban az infrastruktúrára veszélyesek.
Adataik segítségével a massachusettsi Woodwell Klímakutató Intézet kutatói azonban egy sokkal nagyobb veszélyre is felhívták a figyelmet:
a sarkvidék kétszer gyorsaban melegszik
a többi területnél, és óriási mennyiségű metán rejtőzik a jégtakaró alatt. Mivel a metán többször hatékonyabb az üvegházhatás kialakulásában, mint a szén-dioxid, kiszabadulása egyrészt tovább fokozná a globális felmelegedést, másrészt szó szerint felforrósítaná a vitát a folyamat természetes vagy emberi eredetéről.