A Cambridge-i Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a hagyományos demográfiai tulajdonságok – a kor, nem és rassz– mellett kognitív viselkedés – az információk különböző befogadása és értelmezése – is tudja-e formálni az ideológiai, politikai vagy világnézeti beállítottságot.
A tanulmányban 330 Egyesült Államokban élő ember vett részt, mint tesztalany. A résztvevők életkora 22-től 63 évig terjedt, akik közül mindenkinek 37 neuropszichológiai tesztet és 22 darab személyiségtesztet kellett kitöltenie két hét alatt.
A feladatokat politikailag és érzelmileg semlegesre tervezték, például geometriai formákat kellett megjegyezniük és hasonlók. A kutatók az eredmények értelmezéséhez egy számítógépes modellezési programot használtak. A program segítségével az eredményekből arról szereztek információt, hogy az adott résztvevő tanulási és észlelési képességeiről, valamint az összetett és stratégikus gondolkodáshoz való készségéről.
A tanulmány végén tanulságként levonták a kutatók, hogy az ideológiai hozzáállás tükrözi a kognitív döntéshozatalt. A kutatást a The Royal Society tudományos folyóiratban publikálták.
A fő megállapítása a kutatásnak az, hogy a szélsőséges, mindent leegyszerűsítő világnézettel rendelkezők jobban hajlanak arra, hogy fekete-fehérben lássák a világot és nehezen oldanak meg komplex, bonyolultabb gondolkodási folyamatokat igénylő feladatokat
– nyilatkozta a kutatás vezetője, Dr Leor Zmigrod, a Cambridge-i Egyetem Pszichológiai Intézetének munkatársa.