A bíró kipécézte magának a csapatot, amelyiknek drukkolsz? Egy bizonyos ismeretlen autó gyanúsan sokszor parkol a házatok előtt? A Norvég Műszaki Egyetem legújabb tanulmánya ezekkel a sokakat érintő kérdésekkel foglalkozik.
Legalább egy hasonló elmélete mindenkinek van
– mondta a kutatást vezető szociológus a ScienceAlertnek. Asbjørn Dyrendal szerint ugyanezek a kérdések és folyamatok játszódnak le mindenki fejében, azonban kevesen jutnak el konkrét összeesküvés-elméletek felállításáig.
Kutatásunk alapján egyértelművé vált, hogy a fentiekhez hasonló mindennapos esetekre vonatkozó kérdések és az azokra adott összeesküvés-szerű kis magyarázatok teljes mértékben hozzátartoznak egy átlagos ember pszichológiájához. Ezeket olyan érzések hozzák elő, mint az aggodalom vagy a bizonytalantól való félelem. Különösen akkor vagyunk kitéve annak, hogy hinni is kezdjünk ezekben az elméletekben, amikor az önképünk, az önbecsülésünk vagy éppen az identitásunk kerül veszélybe
– folytatta.
Felmérésükben 883 norvégot kérdeztek meg a paranormális hiedelmektől a szélsőjobboldali diktatúráig számos területtel kapcsolatban. A kutatás kimutatta, hogy nincs egyetlen olyan jellemző személyiségjegy sem, amely alapján valaki hajlamosabb lenne az összeesküvés-elméleteket elhinni, sokkal inkább számos kisebb tényező együttállása okozza, hogy valaki elhiszi-e a földet uraló reptiliánokról szóló történeteket.
Az összeesküvés-hívők nem szegényebbek az átlagnál, nemük egyáltalán nem jellemző, és a szkeptikusoknál is csak minimálisan alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek. Ami a legnagyobb különbséget jelenti a két csoport között, az az információik származási helye. Az összeesküvéselmélet-hívők sokkal nagyobb arányban tájékozódtak a közösségi médiából, mint elutasító társaik.
Nem meglepő módon a kutatás azt mutatta ki, hogy aki amúgy is hajlamosabb bizonyos negatív események mögött a véletlen vagy az isteni akarat helyett valamilyen szervezkedést látni, az nagyobb arányban hisz az összeesküvésekben. Ez a felismerés egybeesik más országok hasonló felméréseivel.
Ez az első ilyen típusú kutatás Norvégiában, gender szempontból a világ egyik legkiegyensúlyozottabb országában, egy olyan társadalomban, amelyikre kifejezetten magas bizalom jellemző, valamint kifejezetten egyenlőséghívő. Az eredmények mégis szinte ugyanazt mutatták, mint az USA-ban vagy éppen Nagy-Britanniában. Úgy tűnik, az emberi természet ezen oldala mindenhol ugyanúgy jelen van
– tette hozzá a kutató.