Egy 24,5 milliós lakosságú ország térdre kényszerítette a Google-t – legalábbis ami az amerikai cég hírek ingyenes felhasználásával eddig hajthatatlannak tűnő álláspontját illeti. Vajon az ausztrálok precedenst teremtettek?
Nem eszik olyan forrón a kását a Google konyhájában sem: amennyire vehemensen álltak ellent eddig annak, hogy Ausztrália új törvényjavaslatának értelmében fizessenek a hely hírportáloknak, annyira váratlan most a döntésük, hogy mégis kinyitotta a cég pénztárcáját a hely hírforrásokért, amelyek a Google-hírekben, vagy a Google keresőmotor-találataiban szerepelnek – írja a New York Times.
Pedig csak pár héttel azután járunk, hogy a Google megfenyegette az országot azzal, hogy egész egyszerűen „otthagyja” Ausztráliát, magyarán a Google-találatokban és a Google-hírekben többé nem szerepelnek helyi hírek.
Az úttörőnek számító jogszabályokat várhatóan a közeljövőben fogadja el majd az ausztrál parlament – mivel nagyjából egyetértés van a helyi kormány és az ellenzék között ebben a kérdésben, eléggé esélyes, hogy ez meg is fog történni.
Persze,
a szóban forgó megegyezés nem jelenti azt, hogy most boldog-boldogtalan helyi hírportálnak automatikusan utalják is a pénzt,
hanem mindössze arról van szó, hogy saját, egyéni megállapodást kötöttek különféle médiacégekkel, köztük az elmúlt napokban kettőt is, évente több tízmillió dollár értékben. A Rupert Murdoch News Corp cégével szerdán jelentettek be egy hároméves megállapodást, amely a The Wall Street Journal, a Barron's, a MarketWatch és a The New York Post híreit tartalmazza.
A médiavállalkozások évek óta panaszkodnak arra, hogy nem részesülnek méltányos ellentételezésben azokért a cikkekért és egyéb tartalmakért, amelyek hirdetési bevételt generálnak olyan platformokhoz, mint a Google és a Facebook.
A Google hirtelen „pálfordulása” Ausztráliában nagyszerű példája annak, hogy egy viszonylag kis országban történő törvényi szabályozás – amelyet még be sem vezettek – teljes fordulatot okozhat egy olyan globális techcég álláspontjában, amely eddig büntetlenül gazdagodott a médiaportálok tartalmából és a portálok által generált hirdetési bevételekből, amelyekből minimális mértékben oszt csak vissza a Google AdSense hirdetési rendszeren keresztül azoknak, akik egyáltalán részt vesznek benne.
Az igazi kérdés most már az, hogy más kormányok meddig jutnak el a technológiai platformok kényszerítésében, hogy fizessenek a hírekért. Természetesen a világ más tájékán is felmerült már az igény, hogy a Google-t rávegyék, hogy fizessen a hírekért. Néhány tisztviselő Kanadában és Európában kifejezte támogatását e „megközelítés” iránt, és várhatóan néhány ország önállóan is fel fog lép ebben az ügyben.
Ami az Egyesült Államokat illeti, a New York Times szerint az anyaország nem fogja követni ezt az utat, mert ott az „újságírásnak kevesebb barátja van a törvényhozók körében.” Ott a szabályozási lendület más irányokba indult el, elsősorban a lehetséges monopóliumellenes esetekre, vagy olyan jogszabályokra összpontosítva, amelyek felelősségre vonnák a vállalatokat a platformjaikon közzétett adatokért.
Az ausztrál szabályozási kísérlet nagyon érdekes. Ha ez sikerül, azt hiszem, más országok is követik majd, de kétlem, hogy az Egyesült Államok a lista élén áll.
– állította Daniel Gervais, a Kereskedelmi Világszervezet volt jogi tisztje, aki ma a tennesseei Vanderbilt Law Schoolban tanít.
Még azok is, akik támogatják Ausztrália javaslatát, elismerik, hogy az szokatlan piaci elgondolásból ered. Ausztráliában hosszú múltra tekint vissza a piaci beavatkozás, a magas bérek szabályozásától kezdve az Egyesült Államokban szokatlannak számító szigorú fegyvertörvényekig, de az olyan kedvezményezett vállalatok puha protekcionizmusa is jellemző, mint az ország négy nagy bankja.
Emellett a világ egyik legkoncentráltabb médiaiparával rendelkezik, amelyet a Rupert Murdoch tulajdonában lévő News Corp ural. És a legerősebb médiafigurák közül sok, köztük maga Murdoch is szoros kapcsolatot ápol az országot irányító konzervatív politikusokkal.
A News Corp egyébként már évek óta szorgalmazza a technológiai platformok részéről történő anyagi kompenzációt, és ebben Scott Morrison miniszterelnök is támogatja, amióta 2018-ban átvette a hatalmat egy párton belüli puccsban, amelyet a News Corp újságai és televíziói közvetítettek.
Szoros tehát az országban a kötődés a helyi média és a jelenleg uralmon lévő kormány között, így nem meglepő, hogy az ausztrál kormány ennyire vehemensen lépett fel ebben a kérdésben. Emellett külön rossz pont a techóriásoknál (Google, Facebook, Twitter), hogy megpróbálták elkerülni a helyi adókat is.
Sajátos szimbiózis van a hírpiac és a mindenkori kormány között.
– állítja Jim Minifie, a digitális közpolitikára szakosodott tanácsadó cég, a Lateral Economics közgazdásza.
A jelenleg még csak törvényjavaslatként mérlegelendő jogszabály egyfajta „magatartási kódexet” tartalmazna, amely lehetővé tenné, hogy a médiacégek egyénileg vagy közösen alkudjanak meg digitális platformokkal a hírtartalmuk értéke felett. A kódex célja a két fél közötti „alkupozíció egyensúlyhiányának” kezelése, részben azáltal, hogy a vitákat végső esetben bírósági eljárásba kényszeríti. Eleinte csak a Facebookra és a Google-re vonatkozna, de később más digitális platformokat is hozzá lehetne adni.
A New York Times bennfentesekre hivatkozva azt írja, hogy a Google ausztráliai irodáiban
a törvény szinte mindenkiben megdöbbentést váltott ki.
Szerintük a Google-t nem a világ egyik legnagyobb techcégeként kezelik az országban, hanem úgy viszonyulnak a céghez, mintha a Google egy kis gyenge startup lenne. A megdöbbenés persze kétoldalú:
egyes ausztrál politikusok egész egyszerűen „zsarolásnak nevezték”,
hogy a Google az ország elhagyásával fenyegetett.
Mindenesetre ez most érdekes precedenst jelent a Facebook szempontjából is, hiszen a Mark Zuckerberg által vezetett cég múlt csütörtökön döntött úgy, hogy egész egyszerűen letiltja a hírekről az ausztrálokat a saját platformján, csak hogy ne kelljen ezekért fizetni.