A tudomány kiválóan teljesített, a politikusok azonban kudarcot vallottak a koronavírus-járvány elleni védekezésnél – állítja Yuval Noah Harari történész A Covid éve című írásában, amelyet az Mfor szemlézett.

Harari tágabb történelmi perspektívába igyekszik helyezni a koronavírus-járvánnyal terhelt tavalyi évet. Érvelése szerint sosem volt ennyire felfegyverkezve az emberiség a kórokozók pusztítása ellen. A járványok többé nem a természet ellenőrizhetetlen sorscsapásai, mert a tudomány képes volt kezelhető kihívássá változtatni őket – állítja.

Rögzíti azt a fontos különbséget, hogy a pestisjárványok idején az embereknek többnyire fogalmuk sem volt, mi okozza a járványt, és az 1918-ban kitört spanyolnátha idején sem tudták azonosítani a halálos vírust, még a legjobb tudósok sem. A terjedést megakadályozni próbálkozó intézkedések sokasága hatástalan volt, oltóanyagot pedig nem sikerült kifejleszteni.

A koronavírus-járvány ezektől jelentősen különbözik abban, hogy már 2019 végén elhangzottak az első figyelmeztetések egy esetleges új járvány kirobbanásáról, tavaly január közepére pedig izolálták a vírust, szekvenálták a genomját, és online is beszámoltak róla. Kevesebb mint egy éven belül megkezdődött az oltóanyagok tömeggyártása is, mindebből pedig Harari szerint az látható, hogy a kórokozók és az emberiség közti háborúban technológiailag még soha nem volt ilyen erős az utóbbi.