A 2018-ban indított szonda hétéves programjának célja a Nap légkörének vizsgálata. A Parker 6 millió kilométerre fogja megközelíteni a Napot, 1400 fokos hőt kiálló különleges szénkompozit hőpajzsának védelmében.

Eközben útja során hétszer megkerüli a Vénuszt, hogy a bolygó gravitációjának segítségével megfelelő sebességgel és irányban folytathassa az útját.

A Parker természetesen a hintamanőverrel töltött időt sem vesztegette el, és néhány fotót készített a Vénusz éjszakai oldaláról. Ehhez a széles látószögő képalkotó rendszerét, a WISPR-t használta, és a végeredmény mindenkit meglepett.

A WISPR látható fénnyel végzett megfigyelésekhez készült. Felhőkre számítottunk, de a kamera egyszerűen átlátott rajtuk a bolygó felszínére

– magyarázza Angelos Vourlidas, a John Hopkins Egyetem fizikai laborjának munkatársa, a WISPR-program tudósa.

A fotón jól látható egy sötétebb régió a Vénuszon, ez az Aphrodite Terra, a bolygó legnagyobb fennsíkja, amely közel 30 Celsius-fokkal hűvösebb a környező területeknél. Jól látható továbbá a látóhatáron, hogy a Vénusz felső légköre fénylik a reakcióba lépő oxigénatomok miatt.

Nevét a Vénusz bolygó a szépség római istennőjéről kapta. Felszíni gravitációja a földihez hasonló, de a légköri nyomás a felszínen a földi 92-szerese, az átlagos hőmérséklet pedig 464 Celsius-fok.

A fotót a Vénusz körüli harmadik fordulata során készítette a Parker 2020 júliusában. Legutóbb idén február 20-án készíthetett képeket, amelyeket április folyamán publikál majd a NASA.