Egy bronzkori kultúrának akár női vezetői is lehettek az Ibériai-félszigeten − derült ki az Antiquity folyóiratban csütörtökön megjelent új spanyol tanulmányból. A dél-spanyolországi La Almoloya adott otthont az argar kultúrának, amely a bronzot használó első közösségek egyike volt. Az ott feltárt temetkezési hely a régészek szerint egyike a legpompásabb bronzkori síroknak, amelyeket ebből a korszakból Európában találtak.

A feltáráson előkerült maradványok vizsgálata vezetett olyan következtetésekhez, amelyek szerint nők is lehettek az időszámításunk előtti 1550-ig virágzó társadalom vezetői között. A társadalomban a nők vezető szerepéről tanúskodnak más leletek is: diadémokat találtak női maradványokat őrző sírokban, és a nők sírhelyeire később elit harcosokat is temettek, ami azt igazolja, hogy a sírhelyeknek kiemelt státuszuk volt. Különösen izgalmas, hogy a legutóbbi leletek egy bronzkori palota feltárásakor kerültek elő, s mivel az épület politikai célokat szolgálhatott, ez arra is utalhat, hogy a nők hatalma a politikából fakadt.

A kultúra temetkezési helyeinek és falvainak elrendezése erősen hierarchikus társadalomról árulkodott. Az itt élők az egyik első államszerű társadalmat alkották, erős elitjük a sziklákon épített, megerősített településeken lakott. Készleteik és raktáraik voltak, valamint igazgatásra szánt középületeik.

A legfontosabb felfedezés egy olyan sír, ahová egy nagy kerámiaedényben temettek el egy nőt és egy férfit, akik az időszámításunk előtti 17. század közepén, feltehetőleg egy időben hunytak el. A két ember maradványai mellé 29 értékes tárgyat temettek, ezek csaknem mindegyike a nőhöz tartozott, aki 25-30 éves korában halt meg.

A férfiak lehettek a társadalomban a harcosok, ezt igazolja, hogy számos férfisírban kardokat találtak. A kutatók szerint a tehetős elitet valamiféle adórendszer támogatta. Erre akkoriban Nyugat-Európában nem volt példa.

Az argar kultúra települései az i. e. 16. századra néptelenedtek el, feltehetően belső lázadások okozták a hanyatlásukat.