Orosz tudósok néhány más országbeli kollégájukkal együttműködésben hatalmas neutrínóobszervatóriumot telepítettek szombaton a Bajkál-tóba – adta hírül az MTI.

Bár így leírva nehéz elképzelni, de léteznek még a Földön is áthaladó, hatalmas energiájú, semleges töltésű elemi részecskék, a neutrínók. Ezek rendszeresen bombáznak minket, számítások szerint ugyanis másodpercenként és testünk minden négyzetcentiméterén 60 milliárd neutrínó megy át, de jelenlétüket észre sem vesszük. Kivéve, ha építünk egy több száz méterszer több száz méter méretű, vezetékekből és optikai egységekből álló érzékelőt, azaz obszervatóriumot. De még ez sem elég, ugyanis az egész szerkezetnek víz alatt kell lennie, ha használni is szeretnénk. Ezek az apró részecskék ugyanis különleges tulajdonságaiknak köszönhetően egyáltalán nem lépnek kapcsolatba egyetlen atommal sem, például egy elképzelhetetlenül vastag és sűrű falon, mondjuk egy fényév vastagságú ólomfalon is legalább a felük átjutna. Szóval nem veszélyesek, de annál érdekesebbek.

Többfajta neutrínó létezik, kutatásuk a napfizika, az asztrofizika területén, sőt a sötét anyag megfejtésében is segíthet. A most üzembe helyezett obszervatóriumból nyert adatokkal a tudósok vissza tudnak következtetni e részecskék keletkezési körülményeire, mint az impulzus, energia és a keletkezési helyre mutató irány.

A világon már több neutrínóobszervatórium létezik. A legnagyobb az Antarktisz jegében működő, Jégkockának elnevezett detektor. Az orosz obszervatóriumot 2015-ben kezdték el építeni, és Bajkál-GVD-nek (Gigaton Volume Detector) nevezték el. A fél köbkilométer térfogatú, vezetékekből és optikai egységekből álló szerkezetet most elhelyezték a tó partjaitól mintegy négy kilométeres távolságban, 750–1300 méter mélységben. Ehhez egy négyszögletű léket kellett vágniuk a tó jegébe.

A műveletről Dmitrij Naumov, az orosz Egyesített Nukleáris Kutatóintézet kutatója számolt be az AFP hírügynökségnek a Bajkál jegéről. Elmondása szerint a detektor méretét több év alatt egy köbkilométerre akarják növelni, amekkora az amerikai Jégkocka is, és így konkurense lesz annak.

Az orosz tudósok szerint mélysége miatt a Bajkál-tó ideális a neutronobszervatóriumuk számára, amelynek kifejlesztésében cseh, szlovák, német és lengyel tudósok is részt vettek.