A grönlandi Maniitsoq-képződményt 2012 óta a legrégibb ismert meteorkráternek tekintették. A száz kilométer átmérőjű krátert a feltételezések szerint egy hárommilliárd évvel ezelőtti becsapódás hozta létre. A Waterloo Egyetem nemzetközi csapata Chris Yakymchuk vezetésével publikált új kutatása szerint azonban nincs elég bizonyíték a meteorbecsapódásra.

A kövek belsejében található cirkonkristályok olyanok, mint az apró időkapszulák. Megőrzik az ősi dúlást, amit a becsapódás lökéshulláma okozott. Itt semmi ilyet nem találtunk

– magyarázta Yakymchuk, aki úgy találta, hogy a meteorbecsapódás összes kritériuma hiányzik.

A cirkonok mellett az ilyen kráterekre jellemző megolvadt és újrakristályosodott, úgynevezett metamorf kőzetek egy másik korszakból származnak. A korábbi kutatások ugyancsak bizonyítékok közé számították a Maniitsoq belsejében mérhető mágneses anomáliát – ez utóbbit az újabb mérések nem tudták kimutatni.

Yakymchuk a nemzetközi és helyi bányászati vállalatok figyelmébe ajánlotta tudományos eredményeiket.

A grönlandi kráter kiesésével a nyugat-ausztráliai Yarrabubba lett a legrégebbi ismert meteorkráter. Yarrabubbát egy 2,23 milliárd évvel ezelőtti becsapódás hozta létre.

(forrás: Salon, SciTechDaily)