Háromból egy Covid–19-en átesett beteg hosszú távú szövődményektől szenved – állapította meg egy, az MTI által idézett tudományos elemzés.
A Natural Medicine folyóiratban hétfőn publikált tanulmányban azt írják, hogy a leggyakrabban említett panaszok között
fáradtság, légszomj, szorongás, depresszió és poszttraumás stressz szindróma (PTSD) szerepel.
A kutatás szerzői szerint az adatok arra utalnak, hogy a Covid–19 hosszú távú következményeivel kapcsolatos egészségügyi vészhelyzetet alulértékelik, és a kormányoknak alaposabban kellene vizsgálniuk és meg kellene találniuk a kezelés módját.
Kartik Sehgal, a bostoni Dana-Farber Rákintézet onkológusa, a tanulmány szerzője az AFP-nek arról beszélt, hogy globálisan milliókat fertőzött meg a koronavírus (SARS-CoV-2), és ennek a páciensek fizikai, kognitív és mentális állapotára gyakorolt egészségügyi hatásait még vizsgálni kell.
Lehet, hogy még csak a jéghegy csúcsát látjuk
– figyelmeztetett a kutató.
A Covid–19 súlyos eseteit tekintve gyakori, hogy hosszú ideig fennmaradnak a légzési problémák, ugyanakkor tanulmányok igazolják azt is, hogy a vírus más szerveket is megtámad, és ez különféle szövődményekhez vezet, köztük szív- és érrendszerei megbetegedéshez és krónikus gyulladáshoz – áll az elemzésben.
Kartik Sehgal és kollégái kilenc európai, amerikai és kínai tanulmányt szintetizáltak, és megállapították, hogy számos páciensnél jelentkeztek különféle szervi megbetegedések hónapokkal a kórházból történt elbocsátásuk után.
a tanulmányokban vizsgált páciensek 30 százalékánál jelentkezett legalább egy olyan szimptóma, mint a fáradtság, a légszomj vagy valamilyen mentális probléma.
Néhol azonban még ennél is súlyosabb arányokról számoltak be. Egy olaszországi tanulmányban például – amely 143 beteg esetét vizsgálta – a kutatók azt írták, hogy
a páciensek csaknem 90 százalékánál lépett fel valamilyen elhúzódó tünettel járó szövődmény a fertőzést követő hatvan napon belül.
Itt a leggyakoribb tünetek között szerepelt a fáradtság (53,1 százalék), a légszomj (43,4 százalék), az ízületi fájdalom (27,3 százalék) és a mellkasi fájdalom (21,7 százalék). A páciensek több mint fele szenvedett egyszerre több tünettől két hónappal a kórház elhagyása után.
Három tanulmány, amelyek francia, brit és kínai kutatások alapján készültek, azt mutatta, hogy a betegek 25-30 százalékánál alvási zavarok léptek fel hetekkel a Covid–19-ből való felépülés után. Több tanulmány alapján az is kiderült, hogy a betegek 20 százaléka hajhullásról is beszámolt.
A betegség mentális egészséggel kapcsolatos szövődményei ugyancsak aggasztóak.
Olaszországban 402 felgyógyultból a kórházba kerülésüket követően egy hónappal 56 százaléknál igazoltak a vizsgálatok valamilyen pszichiátriai problémát, köztük poszttraumás stresszt, depressziót vagy szorongást.
A tanulmány szerzői szerint a betegek mintegy 30 százalékában alakul ki poszttraumás stressz szindróma, miután kórházba kerülnek Covid–19-cel.
A kutatók szerint fontos, hogy a betegség fizikai és mentális szövődményeit egyaránt vizsgálják. Emellett további hosszú távú kutatásokra van szükség a Covid–19 következményeinek feltárására, valamint ki kell szélesíteni a betegség elhúzódó szövődményeitől szenvedő páciensek klinikai ellátórendszerét.
Sehgal hangsúlyozta: tanulmányuk remélhetőleg világosan rámutatott: az, hogy valaki túléli a koronavírust, önmagában még nem feltétlenül kielégítő egészségügyi eredmény.
Miközben a halálozás elkerülése a legfontosabb cél marad, az is nagyon fontos, hogy felismerjük, a Covid–19 sok szervet betegít meg
– mondta, hozzátéve: a páciensek a kórházból történt elbocsátásuk után továbbra is orvosi segítségre szorulnak, és ez három-négy hét elteltével sem feltétlenül szűnik meg.
(Borítókép: Koronavírus-fertőzés miatt kimerült beteg fekszik New York-i otthonában 2020. november 21-én. Fotó: Andrew Lichtenstein / Corbis / Getty Images)