Több középkori magyar uralkodó és Mátyás király maradványainak azonosításán dolgozik kutatócsoportjával Neparáczki Endre, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) genetikai tanszékének munkatársa, a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatócsoportjának igazgatója – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t.
A közleményből kiderül, hogy
a székesfehérvári Középkori Romkertben több mint kilencszáz ember összekeveredett csontmaradványa található, melyekből a kutatók a lehető legtöbb DNS-profilt akarják meghatározni és ezeket a korábbiakkal összevetve, több uralkodót is azonosítani szeretnének.
Az intézet igazgatója kifejtette, hogy a török időkben a sírokat földúlták, az ékszereket ellopták, ám a csontmaradványok nagy része megmaradt, és egy 1848-ban Érdy János vezetésével végzett ásatáson azonosították III. Béla és felesége, Antiókhiai Anna maradványait, melyeket ma is a budavári Mátyás-templomban őriznek.
A kutatóknak a máig egyedüliként bizonyítottan az Árpád-házhoz tartozó maradványokból sikerült DNS-t nyerniük, mely segítségével az uralkodócsalád más tagjainak csontjai is azonosíthatóvá váltak az osszáriumban összekeveredettek közül.
Arról is informált Neparáczki Endre, hogy Mátyás király maradványainak vizsgálatához is keresni kellett egy ugyanilyen kapcsolódási pontot, ez pedig Corvin János és Corvin Kristóf, Mátyás fia és unokája, akikről tudható, hogy Lepoglavában, a mai Horvátország területén, a pálos kolostor gótikus templomában nyugszanak. A szakemberek a helyszínen mintát vettek, amely feldolgozását a szegedi laborba kezdték meg, hogy DNS-t vonjanak ki belőlük.
Az SZTE és a Magyarságkutató Intézet közötti együttműködés eredményeként alakítottak ki Szegeden egy speciális labort és 2016-ban Magyarországon először bevezették az úgynevezett következő generációs szekvenálási technológiát (next-generation sequencing - NGS) az archeogenetikában.
Tervük, hogy kiderítsék: a Hunyadiak rokonságban álltak-e a Luxemburg-családdal. Mivel Luxemburgi Erzsébet is a Romkertben nyugszik, így az ő földi maradványaiból is azonosíthatnak DNS-t.
Neparáczki Endre a székesfehérvári osszáriumban végzett kutatását középkori igazságügyi analízisnek nevezte és kifejtette a szakember, hogy mivel olyan embereket szeretnének azonosítani, akik már nem élnek. Mindemellett a kutatás küldetése, hogy méltó sírhelyet kapjanak az egykori uralkodók.