Érdekes kísérletbe kezdett a Facebook. Mondjuk kicsit megkésve, mert sok szempontból az eredetileg öt éve indult és Magyarországra most begyűrűzött „tényellenőrző programját”, a hamisnak talált hírek szűrését nyugodtan lehetne a korai automobilok fékjéhez hasonlítani. De valahogy ennek a féknek a bevezetésére csak sokkal később került sor, eddig csak gázpedál volt a közösségi média óriásán.
Lássuk be, az internetes anonimitás és területenkívüliség, azaz a teljes felelősségrevonhatatlanság (elkelkáposztásíthatatlanság?) miatt a véleménybuborékokban terjedő komplett hazugságok a lapos földről vagy a reptiliánok világuralmi terveiről még nem jelentenének komoly gondot. Ezzel szemben az oltásellenesség, az egyértelműen rosszindulatú politikai hazugságok vagy az esetleges bankpánikot kiváltó álhírek már nem ebbe a kategóriába tartoznak.
A mandiner.hu utánajárt, ki lesz a hazai tényellenőr; megszólaltatta hivatalos munkaadóját, az AFP-t is; valamint megvizsgálta, hogyan is működik a Facebook hírszűrése, és milyen nemzetközi hálózat áll mögötte. Ez utóbbi több olyan sejtést igazol, amely további kérdéseket vet fel, de ne szaladjunk ennyire előre!
Statisztikailag kimutatható, hogy a hírfogyasztók jelentős és egyre növekvő méretű része ma már elsősorban a Facebook böngészése közben jut hozzá a hírekhez, egyre kevesebb részük látogat közvetlenül a hírszolgáltatók weboldalára. Ennek nyilván kényelmi okai vannak, de a jelenség komoly veszélyt is hordoz magában. A közösségi médiumok ugyanis emiatt első számú közvélemény-formáló, sőt, közszolgálati funkciót betöltő platformokká váltak anélkül, hogy akár a szabályzókat kialakító államok, akár maguk a cégek ezt fel- és elismerték volna. Felmerül a kellemetlen kérdés, amikor annyi mindent, szinte mindent elemzések, kutatások vizsgálnak: ez a körülbelül tíz éve egyértelmű tény hogy maradhatott ennyire figyelmen kívül?
Túlzás nélkül kijelenthető, hogy mára a messze piacvezető Facebookon vitt kampányok sikere dönthet el választásokat; a „küzdelem a lelkekért”, vagy ahogy Joe Biden fogalmazott elnökválasztási kampányában: a választási „harc a nemzet lelkéért” egyre inkább itt folyik. A megacég azonban az elmúlt években folyamatosan frissített közösségi alapelveire hivatkozva több olyan lépést is tett, amely finoman szólva is
vitatottá tette a platform deklarált semleges hozzáállását.
A vitatható tartalmak kiszűrésére 2016-ban indított „tényellenőrző programot” elsősorban a hamis hírek, a félretájékoztatás, a manipuláció kiszűrésére, illetve a közösségi platform alapelveit és hirdetési szabályait sértő tartalmak eltávolítására hozta létre. Az azóta eltelt öt év alatt a Facebook mintegy nyolcvan olyan külső tényellenőrző szervezettel szerződött le, amelynek munkatársai beszélik az adott ország nyelvét, és vannak tényellenőrzési tapasztalataik. Ezeknek a külső partnereknek az ajánlásait veszi figyelembe az amerikai techvállalat a tartalmak szűrésében.
Ezek a szervezetek az úgynevezett Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (International Fact-Checking Network – IFCN) minősítése után jelentkezhetnek partnernek ezen tevékenység végzésére. Listájuk és a fenti folyamat leírása megtalálható a Faceboook honlapján. Magának az IFCN-nek a weblapján pedig az látható, hogy működtetője az amerikai Poynter Intézet. A floridai Poynter Institute egy médiaakadémia, amely egyébként a Tampa Bay Times nevű újság és a PolitiFact nevű politikai tényellenőrző portál tulajdonosa is. Mind az IFCN, mind a Poynter mögött komoly tapasztalattal rendelkező szakmai csapat áll, akik a fenti cégek honlapjain közzétett nyilatkozatokban megfogalmazott szándékaik szerint szigorúan ügyelnek a szakmai függetlenségükre. Nem megkerülhető azonban két tényező, amely súlyos kérdéseket vet fel a széles körben reklámozott „pártatlansággal” kapcsolatban.
Az egyik az, hogy a Poynter felügyelőbizottságának tagja, az intézet egyik korábbi nagy adományozója, Craig Newmark milliárdos a Demokrata Párt, konkrétan Barack Obama és Hillary Clinton korábbi kampányának anyagi támogatója.
A másik pedig az, hogy az intézet tucatnyi nagy adományozója között ott van két olyan alapítvány, amely bevallottan kizárólag párt- és ideológiai célok mentén finanszíroz, ezek a Soros György-féle Foundation to Promote Open Society (FPOS), valamint az LMBTQ-projektek bőkezű segítője, a Gill Foundation. Tehát republikánus/konzervatív személyek, szervezetek még véletlenül sem találhatóak közöttük.
És itt álljunk is meg egy pillanatra! Ugyanis működnek az amerikai terminológiában bipartisannak vagy nonpartisannak, azaz kétpártinak vagy pártokon felülinek nevezett civil szervezetek az Egyesült Államokban. Ráadásul szembemenve az Egyesült Államokban széles körben elterjedt felfogással ezek pénzügyi támogatást is kapnak a központi kormányzattól. Az egyik ilyen a CIA korábbi működési területeinek jó részét átvevő National Endowment for Democracy (NED). A Poynter intézet esetében szemmel láthatóan szó sincs erről.
Ráadásul a Remix nevű, angol nyelvű, V4-tematikájú portál szerint a Facebook által Kelet-Közép-Európában eddig felkért 11 tényfeltáró cégből nyolcat valamelyik Nyílt Társadalom-alapítvány finanszírozott a múltban, ezek a lengyel Demagog, a cseh Demagog.cz, a litván Re:Baltica, a Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban működő Raskrinkavanje, a macedóniai Vistinomer, a horvát Faktograf és az ukrán Stop Fake.
Első körben tehát ezek azok a helyi tényellenőrző csoportok, amelyek megvizsgálják, az adott országban/nyelven terjedő hírek közül mely tartalmak minősülhetnek álhírnek. Ajánlásaik végső döntésre a Facebook központjába, egy speciális bizottság (Ellenőrző Bizottság – oversight board) elé kerülnek. Ezt a húsztagú testületet a techcég egy évvel ezelőtt nevezte ki a tényellenőrző partnerektől érkező ajánlások elbírálására, vagyis ez a bizottság dönti el az utolsó körben, hogy a felpanaszolt tartalmakat leszedik-e, vagy korlátozzák-e a Facebook felületén. A techcég nyilatkozata szerint a bizottsági tagságra kiválasztott 20 szakértő különböző szakmai, kulturális, politikai háttérből érkezett, és egyikük sincs semmilyen kapcsolatban a Facebookkal, így a testület független a cégen belüli vagy kívüli érdekektől.
Ez a kijelentés is elsőre a függetlenséget támasztaná alá, azonban a portál által idézett RealClearPolitics szerint a 20 szakértőből 18 kapott vagy kap jelentősebb támogatást valamelyik Nyílt Társadalom-alapítványtól, magyar résztvevője Sajó András jogászprofesszor, a Közép-európai Egyetem Jogi Karának alapító dékánja. A listából kitetszik, hogy ha van is közöttük republikánus, a szava akkor is kisebbségben lesz a bizottságban.
Magyarországon a Facebook a tényellenőrző programját az AFP hírügynökséggel való együttműködésben kezdi meg márciusban. A francia cég már évek óta működik ezen a területen, 2017 óta egy külön részlege specializálódott erre tevékenységre, piacvezető a régióban, és a Facebook legfontosabb partnere. „Mintegy száz újságírót foglalkoztatunk ezen az osztályon, 18 nyelven figyelik a híreket. A következő hetekben indul el a magyar és a bolgár tényellenőrző munkánk, így már 20 nyelven dolgozunk majd” – mondta el a Mandinernek az AFP tényellenőrző részlegének európai koordinátora. Bronwen Roberts elmondta, hogy Magyarországon mindössze egy újságírót alkalmaznak majd erre a munkára, a volt indexes Záborszky Edét, aki az AFP európai részlegének több mint tucatnyi, más országban élő újságírójával és öt szerkesztővel fog együttműködésben dolgozni.
A folyamat egyébként az alábbiak szerint néz ki az AFP honlapján elérhető alapelvek szerint: az újságírók szemmel figyelemre méltó, a közbeszédbe bekerült, sokak által megosztott és valamilyen okból ellentmondásos híreket keresnek. Különös figyelmet fordítanak az emberi egészséget vagy az államok demokratikus rendjét érintő dezinformációk, illetve a gyűlöletbeszédnek minősülő és rasszista posztok kiszűrésére. A Facebook nyilvánosságra hozott és a honlapján elérhető elvei szerint a fact-checker partnerek hat kategóriába tudják a vizsgált tartalmakat osztani:
Kiemelt elv, amely miatt több támadás is érte az elnökválasztási kampány alatt és korábban is a Facebookot, hogy politikusok, közhatalommal rendelkezők állításait, posztjait nem szűrik, amennyiben azok nyilvánvalóan nem valótlanságok alátámasztására irányulnak.
Ez a gyakorlat azonban számos jogi aggályt vet fel. A legfontosabb ezek közül a moderálási-szűrési elvek ellenőrizhetetlensége, az ezzel való esetleges visszaélés, szélsőséges esetben a cenzúra lehetősége. A portál által megkérdezett internetjogász, Dr. Baracsi Katalin szerint
a cenzúra kifejezés ebben a helyzetben kicsit erős.
Véleménye szerint a közösségi oldalak tényellenőrző gyakorlatában a fejlesztő szándék dominál, és a nem valódi tartalmak terjedését kívánják lassítani. Úgy véli, a fake news, az algoritmusok által tálalt hírek és a véleményburkok világában
nekünk, hírfogyasztóknak kell „tényellenőrré”, saját magunk „digitális kapuőrévé” válnunk ahhoz, hogy felismerjük a valós tartalmakat, és megőrizzük tisztánlátásunkat.
(Borítókép: Mark Zuckerberg 2019. október 25-én. Fotó: Drew Angerer / Getty Images Hungary)