A koronavírus-járvány okozta helyzet szinte mindenütt szükségessé tette, hogy a katonai erők is támogassák a civil erőfeszítéseket.
Egy mondás szerint a katona a legrosszabbra tervez és a legjobbat várja. Ebből kiindulva, a világ fegyveres erői számos olyan területen megjelentek már, amelyek szigorúan véve nem tartoznak fő feladataik közé. Katasztrófavédelem, kutatás-mentés, humanitárius műveletek, vagy akár a belső rend fenntartása. Erre elsősorban az élet minden területére kiterjedő felszerelésük és felkészültségük mellett tervezési kapacitásuk teszi őket alkalmassá.
Még jócskán a nagy viharokat kiváltó, a kórházak mellé kirendelt katonai összekötők előtt, 2009-ben mondta egy magyar tábornok, hogy megfelelő jogi feltételek teljesülése mellett akár a katonai közigazgatás megvalósítására is felkészültnek kell lenniük. Ez persze nem azt jelenti, hogy hivatásos vagy szerződéses katonák százai kaptak önkormányzati felkészítést, hanem azt, hogy a vonatkozó terveknek készen kell állniuk.
Ezen gondolatmenet mentén készülnek az úgynevezett vészhelyzeti forgatókönyvek (contingency plans). A mindennapi élet minden területére kiterjedő, és rendszeresen frissített terveknek azonban vannak olyan vadhajtásai is, mint a zombi témájú filmek és sorozatok (pl. Walking Dead) népszerűsége miatt, társadalmi nyomásra elkészített katonai terv, vagy éppen egy ufóinvázió elleni védekezés koncepciója. Szakmai körökben a fenti terveket a túl sok kiszámíthatatlan tényező miatt
inkább marketingfogásnak tartják,
bár ki tudja, lehet, hogy még felüti a fejét egy hiperagresszivitással járó kannibálvírus.
Amit viszont bizonyosan tudunk, hogy a biológiai fegyverek már az ókortól a hadviselés részét képezték, így ebből a szempontból az első tömegpusztító fegyvereknek kell tekinteni őket. Ez utóbbi kategóriához az első világháborúban a harci gázok, azaz a vegyi fegyverek, a másodikban pedig a radiológiai és nukleáris fegyverek csatlakoztak, létrehozva a korábban ABC (atomic, biological, chemical), napjainkra CBRN (chemical, biological, radiological, nuclear) rövidítéssel jellemzett csoportot. Emiatt minden fegyveres erő rendelkezik tömegpusztító eszközök elleni védekezésre specializálódott alakulattal.
A Magyar Honvédségben ez, a rejtélyes okok miatt Petőfi Sándorról elnevezett 93. vegyvédelmi zászlóalj, de szerencsére olyan szintet nem ért még el a vírushelyzet, hogy ilyen szintű védelemre legyen szükség.
A koronavírus-járvány elleni védekezés feladatai, azonban több országban
meghaladták a civil rendszer képességeit,
így szükségessé vált katonai humán és technikai erőforrások igénybevétele. Hogy az adott ország helyzete mennyire súlyos, arról megfelelő és megbízható statisztika híján nagyon nehéz képet alkotni, inkább csak a kórházak növekvő leterheltsége miatt veszik logikusan igénybe a katona orvosokat, és a fegyveres erők által nyújtott egyéb, jellemzően kiegészítő szolgáltatásokat.
A NATO, mint katonai és politikai szövetség, a honlapja alapján eleddig éppen ezért elsősorban katona-egészségügyi támogatást nyújtott, azt is jellemzően a leginkább érintett országoknak, mint Csehország és Bosznia-Hercegovina, illetve olyan, szervezeten kívüli országok számára, mint Tunézia vagy Szakartvelo (Grúzia). A szövetség maga tagországi hatáskörben hagyta a döntést, és inkább egyeztetési fórumként működik közre a veszély elhárításában, ettől függetlenül az összes tagállamban szükségessé vált a civil egészségügyi rendszerek katonák általi megtámogatása, még ha csak időszakonként is.
De hogy néz ki ez a helyzet a vírus kiinduló országában, Kínában? A nyilvánvalóan torzított statisztikai adatok ellenére, két nem eléggé ismert szempont miatt Kína, de általában az ázsiai országok hatékonyabban kezelték a járványt, mint a nyugati országok. Az egyik a lakosság általánosan magasabb szintű fegyelmezettsége, a másik pedig a SARS néven közismertté vált 2003–2004-es járvány tapasztalatai. A hasonló tünetekkel járó és hasonló vírustörzs által okozott SARS-CoV miatt hívják hivatalos nevén a jelenlegi vírust SARS-CoV 2-nek.
Ez persze nem jelentette azt, hogy a leginkább érintett körzetekben ne lett volna szükség katona-egészségügyi személyzet igénybevételére, sőt. Jól jellemzi a Népi Felszabadító Hadsereg szerepét, hogy Hszi elnök első útja egy katonai szükségkórházba vezetett. A hírek szerint a Vuhanban elrendelt karantén ellátásában a légierő gépei is szerepet játszottak. A gondosan kontrollált kínai sajtóban a járvány során többször feltűntek katonai járművek és egyenruhások, de a hivatalos magyarázat jellemzően az állami szektor szerveinek maximális közreműködését hangsúlyozta ki.
Oroszországban maga Putyin elnök utasította a járvány kitörésekor a hadsereget a közreműködésre, így az Olaszországban korábban látottakhoz hasonlóan a vegyvédelminek nevezett alakulatok mentesítő járművei is feltűntek a földrésznyi ország városaiban. Bár a sokak szerint kétséges hatékonyságú köztéri fertőtlenítés sokszor inkább hangulatjavító, mint tényleges eredményekkel járó lépés, a hadsereg az egyik legelfogadottabb állami szerv Oroszországban a felmérések szerint, így a járművek megjelenése valószínűleg elérte a kívánt hatást.
A járvány terjedésével a ritkábban lakott és elmaradottabb területeken támadt szükség egészségügyi személyzetre, így a több országhoz hasonlóan katonai orvosok és ápolók vezénylésével oldották meg a problémát. Mint Kínában, a logisztikai feladatok ellátásban itt is szerepet játszottak a légierő gépei, köztük az óriási An–124-esek.
(Borítókép: Egy amerikai katona a Johnson & Johnson koronavírus elleni vakcinájával olt be egy pácienst Miamiban. Fotó: Joe Raedle / Getty Images Hungary)