A különböző országok eltérő adatközlési gyakorlata miatt nem lehet megalapozottan összehasonlítani nemzetközi szinten a koronavírusban elhunytak számát – nyilatkozta az Origónak az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója.
Bozsonyi Károly szerint ellenőrizhető és összehasonlítható számok 2020-ból az egyes országok teljes népességére vonatkozó többlethalálozásról vannak, és ezek alapján Magyarország jóval az uniós átlag alatt van.
Hozzátette: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) többször is felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes országok, így a magyar operatív törzs által napi szinten közölt koronavírus-halálozási statisztikák és gyorstájékoztatók nem hasonlíthatók össze egymással nemzetközi szinten.
Az egyes országok nem használnak azonos standardokat. Magyarországon nem a koronavírus miatt közvetlenül bekövetkező halálesetek bonyolult és lassú módszertannal meghatározható számát, hanem a vírussal kapcsolatba hozható esetek egyszerű és gyors módszertannal megállapítható adatát közlik – mondta. Példaként említette, hogy
MAGYARORSZÁGON, HA EGY KORONAVÍRUS-POZITÍV, DE NEM SÚLYOS ÁLLAPOTÚ BETEG AUTÓBALESETBEN HAL MEG, AKKOR IS MEGJELENIK A STATISZTIKÁBAN.
Megjegyezte: az ENSZ Egészségügyi Világszervezete által is hitelesített nemzetközi koronavírus-adatokra vélhetően őszig várni kell, ezért az egyes országok teljes éves halálozási számainak növekményét érdemes összevetni, és ezt az Eurostat is összesíti.
Bozsonyi Károly közölte: Magyarországon a KSH hivatalos és Eurostat által is ellenőrzött adatai szerint 2020-ban 8,7 százalékkal (11 297 emberrel) többen haltak meg, mint 2019-ben. Az EU-s átlagnövekmény mindeközben 10,6 százalék volt, tehát a magyar adat jóval az uniós átlag alatt van.
Az idei év első hétheti adatai szerint az Európai Unióban átlagosan 19,7 százalékkal többen haltak meg, mint 2020 azonos időszakában.
Magyarországon az uniós átlagnál jóval kedvezőbb, 7,2 százalékos emelkedés volt csak – írták.
A koronavírus-statisztikákat világszerte legátfogóbban monitorozó Johns Hopkins Egyetem Koronavírus Központ is hozzáteszi az adatközléshez, hogy a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.