A Glasgow-i Egyetem víruskutatói igen érdekes hipotézissel álltak elő. Elméletük szerint ha a közönséges náthát okozó rhinovírussal (a „rhin” jelentése orr) megfertőződünk, az a szokásos kellemetlenségek, vagyis az orrfolyás és hasonlók mellett akár előnyökkel is járhat. A szűkebb szakmában igen rangosnak számító Journal of Infectious Diseasesben megjelent tanulmányuk szerint ugyanis a rhinovírus-fertőzés akár előnyös is lehet a Covid-járvány idején, mivel ennek jelenléte blokkolhatja a Sars-CoV-2 szaporodását az emberi légutak sejtjeiben. Ezt a kutatók kísérletekkel is bizonyították. Az ötlet onnan ered, hogy hasonló megfigyelést tettek Franciaországban, a legutóbbi világjárvány, vagyis az influenza H1N1 tömeges előfordulásakor, 2009–10-ben. Itt ugyanis azt észlelték, hogy a rhinovírus-fertőzések igen gyakoriak voltak ekkor, míg az influenza H1N1 a többi európai országhoz képest jóval kevésbé terjedt. A dolog magyarázata az lehet, hogy a rhinovírus-fertőzés interferonképződéshez vezet, ami védelmet nyújthat az A típusú influenzafertőzéssel szemben. Ez azért lehet különösen jó hír, mert a H1N1 után most a H1N2 is fenyeget Kanadában, Kínában pedig újabb, potenciálisan emberre is veszélyes sertésinfluenza-variánst észleltek.

A fentiek kapcsán a skót kutatók azt vizsgálták meg, hogy vajon hasonló védőhatásra számíthatunk-e rhinovírus esetében koronavírus ellen is? A kísérletek során emberi hörgőkből származó sejteket fertőztek meg rhino-, illetve új típusú koronavírussal (Sars-CoV-2), vagyis a nátha, illetve a Covid–19 kórokozójával, különböző sorrendben. Ennek során azt észlelték, hogy a koronavírus koncentrációja, az érthetőség kedvéért kicsit leegyszerűsítve, jelentősen csökkent rhinovírus-fertőzés esetén, még akkor is, ha először koronavírussal fertőzték meg a sejteket. Fordított hatás nem lépett fel, vagyis a Sars-CoV-2 nem akadályozta meg a rhinovírus szaporodását vagy terjedését. A hatást, a rhinovírus-influenza elleni védőhatásához hasonlóan itt is annak interferontermelést beindító effektusával magyarázzák a kutatók. A dolognak gyakorlati jelentősége is lehet, mivel a szerzők matematikai modellezéssel arra a következtetésre jutottak, hogy ha egy populációban jobban elterjedt a rhinovírus, az a Covid–19 terjedését gátolhatja. Ez persze inkább elmélet, de akár ez is magyarázhatja, legalábbis részben, hogy iskoláskorú gyerekek körében, ahol a rhinovírus rendkívül elterjedt, miért volt – legalábbis a legutóbbi időkig – viszonylag ritkább a súlyos Covid–19. A dolognak további jelentősége is lehet, mivel a sertésinfluenza továbbra is szerepel a következő világjárvány lehetséges okai között a WHO listáján. 

Az illusztris listán ezenkívül még olyan, szintén kellemetlen betegségek találhatók, mint például a krími–kongói vérzéses láz, az ebola, a MERS, a Nipah-vírus, a Zika és a Rift Valley-láz. Érdemes tehát figyelemmel kísérni a skót tudósok munkáját, akik a tanulmány folytatását ígérik.

A szerző allergológus és klinikai immunológus szakorvos

(Borítókép: Graffiti Szenegálban 2020. március 22-én.Fotó:  Alaattin Dogru / Anadolu Agency / Getty Images)