Minden harmadik Covid–19-en átesett betegnél diagnosztizáltak fél éven belül agyi vagy pszichés zavart – állapította meg egy 230 ezer, főként amerikai páciens eseteit feldolgozó tanulmány.
A tudósok szerint a pandémia mentális és neurológia problémák hullámát válthatja ki.
A kutatást végző szerzők szerint nem világos, hogy az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) milyen módon kapcsolható az olyan pszichés zavarokhoz, mint a szorongás vagy depresszió, de ezek fordultak elő leggyakrabban a 14 rendellenesség között, amelyeket vizsgáltak.
A Covid–19 után jelentkező stroke, demencia és más neurológiai rendellenesség ritkább volt a vizsgált esetek között, ugyanakkor a kutatók szerint mégis jelentős volt az előfordulásuk, különösen azoknál, akik súlyos állapotba kerültek a Covid–19 miatt.
Max Taquet, az Oxfordi Egyetem pszichiátere, a kutatás egyik vezetője kiemelte, hogy eredményeik azt mutatják: a Covid–19 után gyakrabban fordul elő a pácienseknél az agyműködést vagy a pszichét érintő zavar, mint influenza vagy más légúti fertőzés után.
A tanulmányban nem tudták meghatározni, hogy milyen biológiai vagy pszichés folyamatok okozhatják ezeket a tüneteket, de mint tudós hozzátette: sürgős kutatásokra van szükség, hogy azonosítani lehessen a problémát a megelőzés és kezelés érdekében.
A kutatók az új tanulmányukat a Lancet Psychiatry folyóiratban publikálták.
A kutatáshoz 236 379, főleg egyesült államokbeli, Covid–19-en átesett páciens orvosi dokumentációját elemezték.
Eredményeik szerint 34 százalékuknál fél éven belül neurológiai vagy pszichiátriai betegséget állapítottak meg.
Összehasonlításuk szerint a Covid–19-en átesett betegeknél ezek a rendellenességek jóval gyakrabban jelentkeztek, mint ugyanebben az időszakban a kontrollcsoportbeli, influenzából vagy más légúti fertőzésből felgyógyultaknál. Mint írták, a Covid–19-nek tulajdonítható ez a különleges hatás.
A leggyakrabban előforduló rendellenesség, ami a páciensek 17 százalékát érintette, a szorongás volt, a kedélyzavart 14 százalék tapasztalta. Úgy tűnt, hogy
ezek egyike sem függött attól, hogy mennyire volt súlyos a Covid–19 lefolyása az érintett betegeknél.
Az intenzív osztályra került páciensek közül azonban fél éven belül hét százaléknál állapítottak meg stroke-ot és csaknem két százaléknál demenciát.
Bár a legtöbb rendellenesség esetében az egyéni kockázatok kicsik, a hatás a teljes népességre nézve jelentős lehet
– hangsúlyozta Paul Harrison, az Oxfordi Egyetem pszichiátria professzora, a kutatás másik vezetője.