A Neuralink egy olyan különleges eszköz, amely képes összekötni az emberi agyat a számítógépekkel. Most viszont az Elon Musk vállalkozása által kifejlesztett technológia már a következő lépcsőfokra lépett: egy majom tolja a Pong című ősi videójátékot, rajta az agyhullámaival.
A Neuralink erről a kísérletről egy videót is közzétett, ahol a főemlős éppen vérprofin tolja a videójátékok egyik ősének is tekinthető, 1972-ben készült programot. A Pager nevű majom ehhez a kutatók állítása szerint az agyhullámait használta fel, oly módon, hogy azokat egy beültetett eszközön keresztül továbbították a gépbe – méghozzá mindenféle vezeték nélkül.
A kutatók abban reménykednek, hogy ez az interfész a jövőben lehetővé teheti az idegrendszeri betegségben szenvedők számára a telefonok vagy a számítógépek távvezérlését. Egy szakértő szerint az a tény, hogy még vezetékeket sem használtak a kísérlet során, „jelentős előrelépést” jelent a kutatásban, de további adatokra van még szükség.
Akinek kétségei lennének Pager pongozási képességei felől, az jobb, ha megnézi az alábbi videót, a gamer makákó ugyanis joystickkal is hatalmas ász a játékban. Az állatnak ugyanis először egy joystickkal tanították meg a videójáték kezelését, és sikereit minden esetben gyümölcsturmixszal jutalmazták.
E kísérletek során a Neuralink készülék rögzítette az információkat arról, hogy milyen neuronok léptek a majom agyában működésbe, amikor éppen mozgásokat végzett az irányítókarral, illetve azok milyen irányúak voltak. Ezután a joystickot leválasztották, így a majom csak a gondolatával irányíthatta a játékmenetet.
A kutatók egy blogbejegyzésben ezt írták:
Küldetésünk egy olyan biztonságos és hatékony klinikai BMI (Agy Gép Interfész – Brain Machine Interface) rendszer felépítése, amely vezeték nélküli és teljesen beültethető.
Továbbá a kísérletek igazi célját is megfogalmazták:
Első célunk, hogy a megbénult emberek visszanyerhessék a digitális szabadságukat, könnyebben kommunikálhassanak szöveges formában, kedvükre böngészhessenek az interneten, kifejezhessék a kreativitásukat fényképezés és művészet útján, és igen, az is, hogy videójátékokat játszhassanak.
A kutatók még azt is hozzátették, hogy az a további céljuk a rendszerrel, hogy az „potenciálisan felhasználható legyen a fizikai mobilitás helyreállítására is”, oly módon, hogy a kapcsolat révén az agyban lévő jeleket beolvasva egy szerkezet stimulálja a test idegeit és izmait.
A majommal kalibráljuk a dekódert úgy, hogy az idegi aktivitási mintákat feltérképezzük a joystick tényleges mozgására. Azonban a bénult emberek számára nem tudunk majd ugyanilyen stratégiát alkalmazni.
– teszi hozzá a blogbejegyzés.
Elon Musk reakciója a kísérletre a szokásos módon merész volt. A Twitteren erről írt:
Az első Neuralink-termék lehetővé fogja tenni, hogy egy bénult ember gyorsabban használhassa okostelefonját, mint bárki más a hüvelykujját.
Hozzátette, hogy a következő fázis eredménye „lehetővé teszi például a paraplegikusok (amely mindkét alsó végtag lebénulását jelenti a gerincvelő károsodásából adódóan) számára a járást”.
Musk hosszú távú törekvése: az
„emberfeletti megismerés”
korának bevezetése, részben annak érdekében, hogy leküzdje azt a mesterséges intelligenciát, amely szerinte olyan erős, hogy elpusztíthatja az emberi fajt.
Andrew Jackson, a Newcastle Egyetem neurális interfészeinek professzora a kísérletről hozzátette:
A majmok agyi irányítása révén történő számítógépes interakció nem éppen új keletű, és ez a mostani demonstráció egy olyan úttörő kutatás kiterjesztése, amelyet nagyjából a 2000-es évek elején végeztek.
Jackson azt is hozzátette, hogy bár a videón látható agyi kontroll „lenyűgözőnek tűnik, de anélkül, hogy megfelelő publikációt olvasnánk adataikról, nehéz megmondani, hogyan viszonyul a jelenleg már ismert kutatási eredményekhez.”
Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az a tény, hogy a majom nincs fizikai kapcsolatban semmilyen kábellel, és hogy a vezeték nélkül küldik az agyi jeleket „határozottan újnak és innovatívnak” számít.
Számomra ez az igazi előrelépés, és fontos mind az emberi alkalmazások biztonságának javítása érdekében (a bőrön keresztüli huzalok a fertőzés lehetséges útjai), mind az idegtudományi tanulmányokban használt állatok jólétének javításának egyik módja. A Neuralink csapata mindenképpen jelentős előrelépést tett e tekintetben.
– tette még hozzá a professzor.
A Neuralink korábban bemutatott egy videót egy Gertrude nevű disznóról, amelynek chipet építettek az agyába, és egy számítógép nyomon követte idegi tevékenységét, amikor ételt keresett.
A Neuralink társalapítója, Max Hodak nemrégiben tweetelt arról, hogy különféle technológiák és mérnöki kutatás segítségével új fajok létrehozásának lehetősége merült fel:
Valószínűleg felépíthetjük a Jurassic Parkot
– állítja, hozzátéve, hogy nem tudnak „genetikailag hiteles dinoszauruszokat” létrehozni, és 15 évnyi tenyésztést és mérnöki munkát igényelne, hogy „szuperegzotikus új fajokat” hozzanak létre.
Ugyanakkor néhány szakértő továbbra is jobban aggódik a majmok és sertések jóléte miatt, amelyeket a Neuralink használ a jelenlegi kísérleteiben.
Dr. Katy Taylor, a Cruelty Free International tudományos és szabályozási ügyekért felelős igazgatója aggasztónak tartja, hogy
az állatokat ilyen típusú, groteszk kíváncsiság által vezérelt kísérletben használják. Szerinte az egyetemeken végzett kísérletek 57 százaléka során vélhetően olyan kutatásokat végeznek, amelyeket »csupán a kíváncsiság vezérel, és nincs igazán szükség ezekre.«
A Neuralink blogjában ugyanakkor elmondta, hogy minden állattal jól bántak, gondozásukat az állatorvosok értékelték.
Pager a legjobb párjával, Code-dal együtt él. Élvezik, hogy a faházukból lengetnek és függőágyaikban szundítanak egy-egy szórakoztató játék után
– állítja a cég.
(Borítókép: Elon Musk 2017. szeptember 29-én. Fotó: Mark Brake / Getty Images)