Egy szabolcsi kistelepülésen kezdték el gyártani azt a fertőtlenítő robotot, amely UV-C sugárzással pusztítja el a mikroorganizmusokat, baktériumokat és vírusokat, beleértve a Covid–19 kórokozóját, a SARS-CoV-2-t is.
A koronavírus elleni küzdelemben nyújt segítséget egy hazai fejlesztésű és gyártású önjáró berendezés, amelyet az alig ötszáz főt számláló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei faluban, Fülesden gyártanak.
Közép-Európában elsőként tavaly májusban a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikáján helyeztek üzembe UV-C fény kibocsátásával fertőtlenítő, dán gyártású robotot, amely az alkotók szerint „a koronavírus ellen folytatott harc jelenleg egyik leghatékonyabb védekezési módja”. Egy magyar fejlesztésnek köszönhetően azonban már Violetta néven egy hasonló magyar fejlesztés is létezik.
Csizmazia Tibor, a Violát gyártó Enjoy Robotics Zrt. vezérigazgatója megemlítette, hogy már évek óta foglalkoznak robotok fejlesztésével. Az ő nevükhöz fűződik az ország első „robotos kávézójának” megnyitása, ahol robotpincérek szolgálnak fel a vendégeknek. Ezt sajnos a pandémia miatt ideiglenesen be kellett zárniuk. A koronavírus-járvány alatt hozták létre a Violetta fertőtlenítő robotot, „mely egészségügyi és egyéb közintézményekben, plázákban, szállodákban, irodaházakban használható”.
Az UV-C robot automata és önjáró, tehát a beprogramozást követően magától dolgozik a fertőtlenítésre kijelölt területen, ki tudja kerülni az útjába kerülő tárgyakat is. A készítők azt is kihangsúlyozták, hogy mivel emberi jelenlétre nincs szükség a vezérléséhez, ezért a fertőzés szempontjából veszélyes helyekre is beküldhető. Mivel teljesen vegyszermentes, „a technológia könnyen beilleszthető a napi takarítási folyamatba”. A fülesdi robotgyárban a fertőtlenítő robot mellett hamarosan nővér, idősgondozó és pincér robotok is készülnek – tették még hozzá a sajtóanyagban.
A Violettával kapcsolatban pár kérdést fel is tettünk Csizmazia Tibornak.
Herpai Gergely: Most ugye bezárt a robotkávézó a koronavírus-járvány miatt, de azelőtt népszerű volt?
Csizmazia Tibor: Igen, Jelenleg zárva van, de bő egy éve még népszerű volt a hazai és külföldi vendégek, különösen a média körében. Kínában vagy éppen Indiában, az állami tévé híradójában megjelent többperces tudósításnak köszönhetően akár egymilliárd ember is láthatta, hogy Budapesten robotok szolgálnak fel egy kávézóban. Emellett több európai hírcsatornán és hazai tévében, online felületeken, sőt rádióműsorokban is szerepeltünk.
Herpai Gergely: A Violetta esetében mekkora tömeggyártásra készültök, és mennyi megrendelő van jelenleg?
Csizmazia Tibor: Az UV-C robot nagyságrenddel bonyolultabb és költségesebb, mint például egy pincér robot. Az igényeknek megfelelően évi 50–100 berendezés gyártását tervezzük, viszont a Violetta nemrégiben készült el, így egyelőre nem értékesítettünk belőle.
Herpai Gergely: Mennyi a robot ajánlott fogyasztói ára?
Csizmazia Tibor: Ezt nagymértékben befolyásolja a beüzemelés költsége. Egy pláza nagy tereinek éjszakai fertőtlenítése sokkal egyszerűbb, mint egy kórház műtőinek, betegszobáinak, étkezőjének vagy éppen a mellékhelyiségeinek. Az irányár még kidolgozás alatt van...
Herpai Gergely: Csak takarító, fertőtlenítő robot van, vagy foglalkoztok-e robotpincérek tömeggyártásával is?
Csizmazia Tibor: A fertőtlenítő robot mellett nővér, idősgondozó, recepciós és pincér robotok fejlesztésén is dolgozunk. Ezeket is Fülesden fogjuk gyártani, utóbbiakat a Violettához viszonyított, lényegesen alacsonyabb áruk miatt nagy példányszámban.
Herpai Gergely: Mennyiben különbözik ez az eszköz egy levegőfertőtlenítőtől technológiában, illetve hatékonyságban?
Csizmazia Tibor: A fertőtlenítő robot esetén a levegő fertőtlenítése csak másodlagos funkció. A légfertőtlenítőkben általában nincsen UV-C lámpa, de ha mégis, akkor is csak 10–50 W teljesítményű. A Violettán 900 W teljesítményű lámpa van, amely a levegő mellett a felületeket is fertőtleníti. Kb. 10 perc alatt egy-egy helyiséget, méghozzá úgy, hogy automatikusan bejárja a területet annak érdekében, hogy az egyes felületek többféle szögből a legintenzívebb sugárzást kapják.
Herpai Gergely: Külföldi értékesítést, gondoltom, terveztek, az hogyan fog működni?
Csizmazia Tibor: Mindenekelőtt a hazai igényeket próbáljuk kielégíteni. A robotok külföldi értékesítését az adott országban egészségügyi eszközöket értékesítő partnerek segítségével oldanánk meg.
Herpai Gergely: Havonta hány ilyen robotot tudnak legyártani?
Csizmazia Tibor: Az igényekhez igazítható a termelés. Fülesden gyakorlatilag korlátlan bővítési lehetőségünk van.
Herpai Gergely: Milyen technológiát (processzort, AI-t, összetételt stb.) használ a robot?
Csizmazia Tibor: A robotokban a normál PC mellett saját tervezésű elektronika is van. Mesterségesintelligencia-eljárások a fertőtlenítő robotban nem szükségesek, a többi szolgáltató robotban képfelismerés, szöveges kommunikáció is lesz.
Herpai Gergely: Mi a különbség a dán és a magyar fejlesztésű robot között, az mitől jobb, és miért volt szükség magyar verzióra? A magyar gyártás például olcsóbb? Vagy olcsóbban tudják eladni?
Csizmazia Tibor: A mi robotunk levegőfertőtlenítő üzemmóddal is rendelkezik, és míg nálunk a munka/töltési idő azonos, addig más robotnál általában feleannyi a munka, mint a töltési idő. Némiképpen alacsonyabb áron is tudjuk majd adni.
Szerintem Magyarország alapvető érdeke, hogy saját robotgyártása legyen.
A szolgáltató robotok az ipar 4.0 technológia meghatározó elemei. Most dől el, hogy fejlesztőként, gyártóként vagy csak vevőként, esetleg beszállítóként fogunk benne részt venni. Bár a robotra gépként gondolunk, értékében a mechanikai, gépészeti tervezés és a gyártási feladatok hosszú távon kis részt képviselnek. A lényeg a mesterséges intelligenciát is tartalmazó szoftverfejlesztés és támogatási rendszer. A fertőtlenítő és nővér robotok egyébként nem veszik el senkinek a munkáját, hiszen feladatuk az ellátás színvonalának emelése. Ellenben idővel egyre több embernek biztosítanak határokon átnyúló feladatokat, hiszen az interneten keresztül Magyarországról is támogatható például egy Berlinben dolgozó robot. A hazai gyártás az egyetemi partnereken (BME, ELTE) keresztül az oktatás fejlesztéséhez is hozzájárul. A felhalmozódó tudás, mesterséges intelligencia és kísérletigyártmány-fejlesztési kapacitás a hazai ipar egyéb területeinek versenyképességét is növeli.