A reggeli a nap egyik legfontosabb étkezése, ami beindítja az anyagcserét, és a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásból nem hiányozhat. Azok, akik reggelivel indítják a napot, sokkal hatékonyabban tudnak koncentrálni napközben, és állóképességük is javul. A reggeli elhagyása az energiabevitel csökkenéséhez vezethet, egyúttal kevesebb fehérje, vitamin és ásványi anyag jut be a szervezetbe azokhoz képest, akik rendszeresen étkeznek reggelente. Elvben ezt a legtöbben tudjuk, ám gyakorlatban kevésbé tartjuk magunkat hozzá.
A Viblance felhívására több mint kilencezer nő válaszolt az étkezésével kapcsolatos kérdésekre. Általánosságban a kitöltők 85 százaléka kezdi reggelivel a mindennapokat. A magyar nők több mint fele (58 százalék) saját bevallása szerint hétköznapokon 5-15 percet fordít a reggelire, és csak körülbelül harmaduk (37,5 százalék) reggelizik negyedóránál tovább. Ez megfordul, ha a hétvégeket nézzük: szombaton és vasárnap már a kitöltők 71,9 százaléka fogyasztja a reggelijét 15 percnél tovább.
A javasolt időtartam egyébként minimum 20 perc lenne. Szakértők szerint hagynunk kell megfelelő időt a rágásra, nyelésre, mert ha gyorsan eszünk, a gyomrunk képtelen a nagy mennyiséget 5-10 perc alatt megfelelően feldolgozni. Ilyenkor kellemetlen tünetek, például gyomorfájdalom, teltségérzet és puffadás is jelentkezhet, ami rányomhatja a bélyegét a napunkra. Az úgynevezett „ráérős reggelizők” 60 százaléka ügyel arra, hogy gondosan előkészítse az ételt, és időt szánjon a nyugodt étkezésre, 76 százalékuk otthon, míg 24 százalékuk a munkahelyén fogyasztja el a reggelijét. A fennmaradó 40 százalékba tartoznak a „sietős reggelizők”, akiknek 54 százaléka szintén otthon étkezik, míg 43 százalékuk a munkahelyén teszi ezt. A táborukat erősítők elsősorban olyan reggeli alternatívát keresnek, ami pár perc alatt elkészíthető és azonnal fogyasztható, tehát náluk, értelemszerűen, a praktikum fontos szempont.
A reggeli időpontja sem mindegy: kutatások arra jutottak, hogy a metabolizmusnak azzal teszünk a legjobbat, ha két órával ébredés után étkezünk először. Persze mindannyian tudjuk, hogy ez a hétköznapokon nehéz, de mégsem lehetetlen feladat.
A felmérés egyik nagy érdekessége, hogy a válaszadók 54 százaléka a sós reggelit, 46 százaléka pedig az édeset részesíti előnyben, a két tábor szinte fej-fej mellett áll. Előbbi csoport a szendvicset, a sós pékárut, a tojásos reggelit, valamint a virslit és a kolbászt fogyasztja ébredés után előszeretettel, míg az édesszájúak a müzli és a granola mellett péksüteményeket, gyümölcsöt, zabpelyhet vagy zabkását tesznek a tányérra.
a válaszadó nők csupán 12 százalékáról derült ki, hogy általában nem reggelizik, és mindössze 3 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem fogyasztanak reggelit.
Az egyáltalán nem reggeliző emberek 87 százaléka hajlandó lenne felhagyni ezzel a „rossz” szokásával, amennyiben rátalálna egy egészséges, finom és gyorsan elkészíthető alternatívára. A reggeli elhagyásának több oka is lehet, köztük a más családtagokkal való törődés (gyermekek öltöztetése, felkészítése), szűk határidős munkák vagy éppen szimplán csak a nehézkesebb ébredés. Néhányan a túl korai ébredés miatt egyáltalán nem éreznek éhséget, és elképzelhetetlennek tartják a korai étkezést.
A kapott adatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a magyar női lakosság nyitott az egészséges életmódra. Nagy részük hajlandó lenne változtatni a helytelenül rögzült szokásain, ha ebben segítséget, de legalábbis iránymutatást kapna, és megfelelő kínálatot találna a piacon. Erre utal az is, hogy a több mint kilencezer válaszadó jelentős többsége (60,4 százalék) úgy nyilatkozott, fontos az egészsége, de a valóság néha közbeszól. Azaz sokan szeretnének odafigyelni az egészségükre, de törekvéseik ellenére ez mégis gyakran meghiúsul.