Az első és második, ilyen jellegű cikkünk után ismét itt egy ötkérdéses válogatás.

1. Megkaptam az első dózist az AstraZeneca-vakcinából, és nem tapasztaltam komolyabb mellékhatást, ezzel együtt félek a vérrögképződéstől! Megkaphatom a második adagot?

A válasz erre egyértelmű igen. A vérrögképződés egyrészt rendkívül ritka, nagyjából 250 ezer oltásból egyszer fordul elő, másrészt maga a Covid is vérrögképződéssel jár, méghozzá ennél sokkal gyakrabban. A témával kapcsolatban elérhető talán legjobb metaanalízis szerint Covid esetében a tüdőembólia gyakorisága 7,8 százalékos, a mélyvénás trombózis pedig 11,2 százalékos eséllyel fordul elő. A Covid–19 az agyi erek elzáródása nyomán sztrókot is okoz, nagyjából 1,6 százalékban. Ezenfelül aki fogamzásgátlót szed, jóval nagyobb eséllyel, mintegy 1:2000 valószínűséggel, a dohányosok pedig ennél is nagyobb gyakorisággal számíthatnak vérrög kialakulására. Ehhez még hozzá kell vennünk a repülőgépen történő utazást, ahol 1:1000 a vérrögképződés esélye. A modern orvostudomány mindent mérlegel, egy kezelés vagy az annak hiánya során fellépő kockázatot és hasznot is. Az eddig elérhető adatok alapján ez az oltás hatékonyan előzi meg a Covid miatti kórházi kezelések szükségességét, az intenzív osztályra kerülést és az elhalálozást. Mindezek alapján az EU hatósága, az Európai Gyógyszerügynökség továbbra is javasolja az oltást. 

2. Ha megkapom az oltást, attól még a fertőzést továbbra is átadhatom?

A Pfizer, a Moderna és a Janssen (J&J) oltásait vizsgálták már ebből a szempontból, és igen megnyugtató eredmények születtek. A témában jelent meg az amerikai járványügyi hatóság, a CDC saját tanulmánya, amely mintegy 4000 beteget vont be a vizsgálatba összesen nyolc államban. Ennek során a kutatók azt tapasztalták, hogy az első adag a Pfizer- és a Moderna-oltásból 80, a második pedig már 90 százalékos eséllyel véd meg az új típusú koronavírus-fertőzéstől, beleértve a tünetmentes eseteket is. Ezek az oltások bizonyítottan megelőzik a tünetmentes terjesztést. 

3. Mi lesz az alsó tagozatosokkal ? Jó lenne, ha a nyári táborok és a családi nyaralások idejére ők is védettek lennének. Van erre esély?

Jelenleg 18 éves kortól van mód az oltásra, illetve a Pfizer-vakcinával egyedülálló módon 16 éves kortól. A Pfizer már befejezte a 12–15 évesek vizsgálatát is, körükben a vakcina még a felnőtteknél is hatékonyabb, gyakorlatilag 100 százalékos védettséget nyújtott. Ennek nyomán a gyártó már be is adta az engedélyezési kérelmet a hatóságokhoz. Mivel itt inkább a meglevő engedély kiterjesztéséről van szó, mintsem egy új jóváhagyásról, ez várhatóan gyorsan le is fog zajlani. Az ennél fiatalabb korosztály vizsgálata jelenleg történik, az ő oltásuk belátható időn belül nem lehetséges. 

4. Nyitnak a teraszok, biztos, hogy jó ötlet ez?

Önmagában nem ebben látom a problémát. Egy terasz, főleg távolságtartással, létszámkorlátozással természetesen sokkal kevésbé veszélyes, mint bármilyen zárt terület, étterem vagy mozi. A gond esetleg abból lehet, ha a nyitás és szabadság során érzett, egyébként nagyon is érthető eufóriánkban semmibe vesszük a továbbra is indokolt távolságtartást és egyéb óvintézkedéseket. További gond lehet, hogy esetleg a teraszokat nem elsősorban a beoltottak fogják látogatni, hanem a fiatalabb korosztály, amelynek körében alacsonyabb az átoltottság. Baj olyanból is eredhet, ha például egy asztalnál nagyobb társaság jön össze, amelynek tagjai aztán egymás arcába fújják a cigarettafüstöt. De annak esetleg, hogy a párunkkal kettesben megigyunk egy kávét egy teraszon, élvezve a szabadságot és a tavaszt, talán már nincs nagyobb veszélye. Mint minden, ez is utólag derül majd ki, a puding próbája az evés. 

5. Újabb és újabb mutációkról olvasunk. Mennyire védettek ellenük azok, akiket már beoltottak valamilyen vakcinával?

A tudomány folyamatosan keresi a választ erre. Az eddigi, valós életben tapasztalt eredmények eddig rendkívül jók. A vakcinák védelmet nyújtottak az eddig nemes egyszerűséggel csak „Ördög” néven emlegetett kaliforniai mutáns ellen például, de sajnos semmi nem zárja ki olyan variánsok megjelenését, amelyek ellen a jelenleg elérhető vakcinák nem védenek majd. Több fejlesztő is vizsgálja egy esetleges új dózis kidolgozásának lehetőségét, amely az eddig ismert variánsok ellen jobban védene, de ilyen jelenleg nem áll engedélyezés alatt, bevezetéséről tehát nincs szó. 

Kérdése van? Küldje el a vajoz@index.inda.hu címre. A sokakat érdeklő, ismétlődő kérdésekre az Index oldalán kapja meg a választ!

A cikk szerzője belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvos, az orvostudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár. 

(Borítókép:  Vendégek egy vendéglátóhely teraszán a budapesti Bálnánál 2020. május 18-án. Fotó: Mónus Márton / MTI)