Védőoltás a rák ellen? Ez a modern orvostudomány, de tulajdonképpen mindenki álma. Az összes halálozás viszonylatában a rosszindulatú daganatok a fejlett társadalmakban a második helyen állnak. Ennél több áldozatot csak a szív- és érrendszeri betegségek szednek. Védőoltással megelőzni vagy legyőzni a rákot álomszerűen hangzik, abból a kategóriából, ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. 

Tulajdonképpen már most is van ilyen. A humán papillomavírus (HPV) ellen kifejlesztett és már 120 országban, köztük Magyarországon is használt vakcinának nagy szerepe van a méhnyakrák megelőzésében. Ennek a daganatnak a kialakulásában ugyanis a fent említett vírusnak tulajdonítunk szerepet. Ehhez hasonlóan a primer májrákesetek egy része a hepatitis B-vírusnak tulajdonítható, így az annak megelőzésére használt vakcina a májdaganatok egy részét is megelőzi. Ezek a védőoltások tehát a rák néhány fajtája ellen is védenek, közvetve, mivel a rák kialakulásában szerepet játszó vírustól óvnak meg.

Tehát nem közvetlenül a rák ellen fejlesztették, de az ellen is védenek. A HPV elleni védőoltásnak köszönhetően például Ausztráliában 7 év alatt felére csökkent a rákmegelőző állapotok és a méhnyakrák gyakorisága. A HPV a szájüreg-garat-gége, a gáttájék és a férfi nemi szervek rosszindulatú daganatainak kiváltásában is közrejátszik, melyek közül az első ráktípus a férfiakat nagyobb gyakorisággal érinti, mint a nőket.

Az elképesztő, gyakorlatilag korlátlan formálhatóság, illetve testreszabhatóság, ami az mRNS-vakcinákban rejlik, minden valószínűség szerint erre is választ ad majd. Sőt az eredeti terv is ez volt az mRNS-vakcinákkal kapcsolatban, vagyis hogy a rák elleni küzdelemben kamatoztassák az ebben rejlő lehetőséget. Az mRNS-vakcinák két úttörője, tehát az amerikai Moderna és a német BioNTech is ebben az irányban indult el már jóval a Covid megjelenése előtt, de a világjárvány közbejött, és mindent felülírt, a Moderna és a Pfizerrel társulva a BioNTech is a Covid elleni vakcina kifejlesztésére koncentrált az utóbbi évben.

Immunrendszerünk rosszindulatú daganatok elleni aktivitását vakcinákkal serkenteni tehát nem új keletű gondolat. A Moderna mRNA–4157 elnevezésű vakcinája már klinikai kipróbálás alatt áll, a 142 beteg bevonásával négy évvel ezelőtt indult vizsgálat eredményei jövő júniusra várhatók. A cég dolgozik egy másik rákvakcinán is, amely az ún. KRAS-mutációkat veszi célba, és elsősorban a tüdőrák néhány fajtája ellen tűnik ígéretesnek, de a vastagbél- és hasnyálmirigyrák elleni alkalmazása is szóba jön.

A Moderna e célból a Merckkel, vagyis egy másik gyógyszergyártóval kötött megállapodást, mivel annak Keytruda nevű, ugyancsak rendkívül ígéretes onkológiai gyógyszerével kombinálva szeretné adni saját vakcináját. A BioNTech szintén évek óta dolgozik hasonló, mRNS-technológián alapuló rákellenes vakcinákon, többek között a Johannes Gutenberg Egyetemmel együttműködve. A két, Covid ellen sikeres mRNS-vakcinát már produkáló cég, vagyis a Moderna és a BioNTech mellett egy harmadik vakcinagyártó, a német Curevac is évek óta dolgozik rák elleni mRNS-vakcinán. Első klinikai vizsgálatuk, ahol szintén tüdőrák ellen vizsgálták a vakcinájukat, már be is fejeződött. Emellett szó van még a legveszélyesebb bőrrák, a melanoma elleni oltásról is. A koronavírus elleni küzdelemből ők sem maradnak ki, Covid elleni, mRNS-alapú védőoltásuk engedélyezése hamarosan várható, a jelek szerint elsőként az Európai Unióban és Svájcban. 

Az mRNS-alapú vakcinákról széles körben a Covid-világjárvány során hallottunk először, de már évek óta fejlesztés és kipróbálás alatt álltak, és egyik fő alkalmazási területük a rák elleni harc lesz. 

A szerző allergológus és klinikai immunológus szakorvos. 

(Borítókép: Egy laboratórium, amely terápiás oltásokat fejleszt ki a kissejtes tüdőrák kezelésére optimalizált rejtjeles peptidtechnológia alkalmazásával. Fotó: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)