Sokakban felmerült, hogyan mérhető az oltások hatékonysága, honnan tudja az ember, hogy a szervezete hogyan reagált a vakcinára. Az egészségkalauz.hu ennek járt utána. Az oldal által megkérdezett szakértő, dr. Menyhárt Orsolya, járóbetegszakellátás-igazgató válaszolt a feltett kérdésekre. Magyarországon antigéntesztről, antitestgyorstesztről és antitestszint- vagy ellenanyagszint-mérésről lehet beszélni.

Az antigénteszt a Covid–19-vírus egyik fehérjéjét mutatja ki, így igazolja a fertőzést, azaz a vírus jelenlétét a szervezetben, a fertőzés 2-5. napjától alkalmazható. Sokan átestünk már ezen a procedúrán, ilyenkor az orr- és garatváladékot nem laborkörülmények között, hanem egy műanyag, egyszer használatos tesztkazetta segítségével elemzik, így az eredmény már 15 perc múlva rendelkezésre áll.

A második megoldás, az antitest gyorsteszt a fertőzést követően a szervezetben megjelenő védekezőmolekulák, úgynevezett antitestek nyomát keresi a vérben: a vírusfertőzés után 5-9 nappal a korai ellenanyag, az IgM, 12-14 nappal pedig a késői ellenanyag, az IgG amelyek jelenlétére reagál. Ez utóbbi akár a gyógyulást követően is kimutatható. Maga a gyorsteszt azonban nem ad információt arról, hogy a vérben milyen mennyiségű IgG termelődött, kialakult-e a védettség, megfelelő-e az immunválasz, így ez is csak a fertőzöttség megállapítására alkalmas. Ez a megoldás is egy gyorsteszt, szintén egy egyszerhasználatos tesztkazetta segítségével működik, és a Covid–19 vírus tüskefehérjéje ellen, a szervezet által termelt ellenanyagokat mutatja ki.

A legösszetettebb a harmadik módszer, az ellenanyagszint-mérés. Ez vénás vérből történik egy  laboratóriumi körülmények között. Az elemzés után az adott labor egy mutatószámmal (AU vagy U) adja meg, hogy a vérben milyen mennyiségű, S fehérje ellen termelt IgG van jelen. Az IgG védettségi szint fokmérője labortól függően 50 AU vagy 1U lehet: ha ettől magasabb ellenanyagszintet mérnek a vérben, akkor a védettség igazolható. A jelenlegi gyakorlatban a laborokban a Covid–19 tüskefehérjéje (S) elleni, szervezet által termelt IgG szintjét mérik.

Nagyon fontos, hogy könnyű összekeverni a gyorsteszteket! Az antiestgyorsteszt és az antigéngyorsteszt nem azonos, bár mindkettő egy-egy kazetta segítségével történik, ugyanakkor más-más információt biztosít.

Fentiekből logikusan következik a kérdés, milyen teszt ajánlott azoknak, akik oltás előtt állnak, és tudni szeretnék, hogy jelenleg rendelkeznek-e védettséggel a fertőzéssel szemben?

A védettségről az ellenanyagszint-mérés, azaz a vénás vérből laborkörülmények között történő IgG ellenanyagszint-meghatározás nyújthat információt minden esetben. Az S tüskefehérje ellen termelt IgG szintjét mérik azoknál is, akik már átestek a fertőzésen, és azoknál is, akiket már beoltottak, de ezenkívül bárkinél elvégezhető.

– mondta el az igazgató.

Persze a legtöbben csak akkor nyugodtak, ha oltás után személyesen győződnek meg arról, hogy termel-e ellenanyagot a szervezetük. A honlap feltette a kérdést: alkalmasak-e erre a kereskedelmi forgalomban kapható gyorstesztek? Dr. Menyhárt Orsolya így válaszolt:

Minden vakcina esetén igaz, hogy a második oltás után 2-3 héttel érdemes ellenanyagszint-mérést végeztetni vérből. Ez a mérés vénás vérből laborkörülmények között történik, így a kereskedelmi forgalomban kapható ellenanyag-gyorstesztek (kazettás megoldások) erre nem alkalmasak. Ezeknek a kazettáknak az érzékenysége ugyanis eltérő, bár kimutathatják az IgM vagy az IgG ellenanyagok jelenlétét, de ez nem jelenti egyúttal azt is, hogy a szervezet védettségi szintje megfelelő. Ezeknek az antitestgyorsteszteknek más a feladata és a szerepe.

Összefoglalva elmondható, hogy bármelyik vakcina jobb, mint felkészületlen szervezettel megfertőződni. Előre ugyanis senki sem tudja, hogyan reagál szervezete. Bár egyelőre úgy tűnik, hogy az általános egészségügyi állapot mellett genetikai tényezők is meghatározzák, kinél mennyire súlyos a vírusfertőzés lefolyása, ezzel együtt a vakcinák hatékonysága, módszerük és az általuk kiváltott ellenanyagszint, és ezáltal az immunválasz eltérő.

Bár több irányban folynak kutatások, még nem tudni, milyen irányba indulnak a kutatások, a későbbiekben milyen egyéb ellenanyagszint-mérések lesznek elérhetőek. Jelenleg a tüskefehérje (S) elleni ellenanyagszint-mérés számít bevett gyakorlatnak. De már folyik a T sejtes (emlékezősejtek) által kiváltott immunválasz mérésének kutatása, ami azonban egy jóval költségesebb és bonyolultabb feladat.