A Facebook és a Google rendszeresen nem távolítja el az online átveréses hirdetéseket, hiába jelentik a csalás áldozatai azokat – állítja a Which? nevű fogyasztóvédelmi oldal.
A Which? nevű fogyasztóvédelmi oldal friss felmérése szerint a Google a neki bejelentett csaló hirdetések 34 százalékát nem távolította el, míg a Facebook 26 százalékát. Amikor a BBC rákérdezett az ügyre, mindkét vállalat közölte, hogy eltávolította a csalárd hirdetéseket, amelyek tiltva vannak a platformjaikon. A Which? szerint azonban „proaktívabb megközelítésre lenne szükség”.
A jelentés azt is megállapította:
Még régen, évekkel ezelőtt az magánjellegű projekt során megkeresett egy külföldi marketinges cég, hogy jelentessünk meg egy reklámcikket, amely átlinkel egy orosz fizetős párkereső oldalra. Miután megvizsgáltam az oldalt, elég hamar rájöttem, hogy az egész csak átverés, a tényleges női profilok helyett ugyanis olyan topmodellek arcait lehetett látni, akiknek valószínűleg fogalmuk sem volt, hogy az arcképüket kamuhirdetésekre használják fel, pusztán azért, hogy a magányos férfiak tömegei fizessenek elő a szolgáltatásra. Rögtön felmondtam az egészet, nyilván az etikátlansága miatt, illetve az is felmerült bennem, hogy ha nem veszem észre, akkor a Google is felbontja velem az AdSense szerződést, mert átverős hirdetéseket jelenítünk meg.
- meséli tapasztalatairól Tamás.
Ehhez képest egy nap sem kellett hozzá, és ugyanennek a portálnak a reklámja több helyen is megjelent nálunk a Google AdSense rendszeren keresztül. Próbáltam manuálisan kigyomlálni a rendszerükben, hogy legalább ne égessem be a saját portálomat, de teljesen még így sem sikerült. Később fedeztem fel, hogy az AdSense egyébként is tele van hasonló kamureklámokkal, igazi szélmalomharc küzdeni ellene.
– tette hozzá.
A név nélkül nyilatkozó szakember rendszeresen találkozott hasonló átverős reklámokkal, ahol például az Assassin's Creed Unity és Syndicate képeivel hirdettek dél-koreai zsé kategóriás online szerepjátékokat. Amikor megkérdezte egy, az Ubisoftnál dolgozó ismerősét, hogy a cég miért nem tesz semmit, azt a válaszolt kapta, hogy
tök felesleges, a Facebook úgysem tesz semmit azért, hogy a durva és jogsértő kamuhirdetést eltávolítsa.
Az online platformok tétlensége a csaló hirdetések bejelentésekor, a csalás áldozatainak alacsony bejelentési szintje, és az a könnyűség, amellyel a hirdetők új csaló hirdetéseket tehetnek közzé, még az eredeti hirdetés eltávolítása után is, azt sugallja, hogy az online platformoknak sokkal proaktívabb megközelítést kell alkalmazniuk annak megakadályozására, hogy a csaló tartalmak egyáltalán eljussanak a potenciális áldozatokhoz
– állítja a Which?.
A Facebook egyik képviselője a következőket nyilatkozta az ügyben:
A csalárd tevékenység nem megengedett a Facebookon, és számos olyan oldallal kapcsolatban intézkedtünk, amelyet a Which? jelentett nekünk.
A Google eközben közölte, hogy több mint 3,1 milliárd hirdetést távolított el vagy blokkolt, mert megsértették a szabályzatot.
Folyamatosan felülvizsgáljuk a hirdetéseket, oldalakat és fiókokat, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy azok megfelelnek az irányelveinknek. Nálunk ugyanis szigorú irányelveink vannak, amelyek szabályozzák, hogy milyen hirdetéseket engedünk futtatni a platformunkon. Ezeket az irányelveket szigorúan betartatjuk – és ha olyan hirdetéseket találunk, amelyek megsértik azokat, eltávolítjuk őket. Automatizált rendszerek és emberi felülvizsgálat kombinációját használjuk az irányelveink érvényesítésére.
– tette hozzá a vállalat.
A rádióban, a televízióban és a nyomtatott sajtóban olyan sok szabály határozza meg, hogy
az internet ehhez képest a vadnyugat
– írja a témával foglalkozó BBC cikkében.
A Facebooknak és a Google-nak vannak szabályai arra vonatkozóan, hogy mit lehet és mit nem lehet hirdetni a platformjaikon – de ezek a cégek nagyvállalatok, és rengeteg pénzbe kerülne nekik, ha minden hirdetést ellenőrizhetnének, mielőtt az megjelenik. Ezért aztán nem is vesződnek vele.
A reaktív moderálás egy olyan játék, amelyben a fogyasztók ki vannak téve a csalásoknak az általuk megbízhatónak hitt platformokon. Ráadásul a Which? által megkérdezett áldozatok egyharmada azt mondta, hogy ők sem vesződnek a csaló hirdetések bejelentésével, mert úgy gondolták, hogy a Facebook nem fogja eltávolítani azokat. És jogosan is kételkednek.
A Facebook lehetővé teszi, hogy egy hirdetést „félrevezetőnek” jelentsünk, de azt már nem engedi megmagyarázni, hogy miért – ez pedig egy kiskapu, amelynek köszönhetően – még tovább, akár hetekig, hónapokig is fent hagyják az adott hirdetést. A cikk elején említett dél-koreai szerepjátékhoz Assassin's Creed képeket felhasználó reklámot legalább fél éven keresztül láttam.
A Google eközben nem közli, hogy tett-e valamilyen lépést a bejelentésünkkel kapcsolatban – és a hirdetései továbbra is tele vannak olyan cégekkel, amelyek megszegik a keresőóriás saját szabályait.
Nem csoda, hogy a fogyasztóvédelmi csoportok most azt követelik, hogy a technológiai óriások szabályozzák már végre hatékonyan az általuk megjelenített reklámokat.
(Borítókép: Volkan Furuncu / Anadolu Agency / Getty Images)