Az Európai Unió gyógyszerügynöksége, az EMA (European Medicines Agency) humán gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága május 4-én jelentette be, hogy megkezdte a kínai Sinovac gyógyszergyár új típusú koronavírus elleni vakcinájának engedélyezési folyamatát.
Az eddig engedélyezett vakcinákhoz hasonlóan itt is az úgynevezett rolling review folyamatáról van szó, vagyis a vakcina vizsgálata során született eredményeit nem a megszokott módon, egy dossziéban, hanem a vizsgálatok fázisainak lezajlása során, folyamatosan nyújtja be a gyártó. Ezzel az amúgy rendkívül időigényes folyamat valamelyest lerövidíthető. Az ügynökség azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárás végső lefolyása még hátravan, annak idejére még tippelni sem érdemes.
Számunkra csalódás lehet, hogy a kínai vakcinák közül nem a hazánkban már alkalmazott Sinopharm, hanem a Sinovac gyártmánya került be az EU engedélyre már jó eséllyel pályázó oltásai közé.
Előbbit a WHO vizsgálta meg eddig alaposabban, és felemás véleményt fogalmazott meg róla.
Kínában legalább tíz vakcinagyártó létezik, és a legutóbbi időkig viszonylag keveset lehetett róluk hivatalosan tudni. Ez 2006–2007 környékén kezdett változni, amikor a WHO pandémiás veszélynek nyilvánította az influenza A H5N1-et. A Sinovac ekkor az elsők között fejlesztett megoldást ez ellen az új, rendkívül makacs és veszélyes vírus ellen. A fejlesztést jól dokumentálták, és a nyugati világ legrangosabb szakmai lapjaiban publikálták, független szakemberek lektori véleményét követően.
Ezután a Sinovac újra felbukkant a nemzetközi tudományos élet színterén, mégpedig a 2009-es influenza A H1N1-járvány idején. Ekkor is az elsők között jelentkeztek védőoltással, amelyről az egyik legszínvonalasabb szakmai fórum, az angol Lancet hasábjain számoltak be, a magyar fejlesztők hasonló tanulmányával azonos időben.
A most szóban forgó Covid-vakcina is az előző fejlesztések során már bevált technológiára épül, vagyis teljes, elpusztított vírust tartalmaz, a Sinopharm-vakcinához hasonlóan. A technológia tehát hasonló, a hatékonyságról annyit tudunk jelenleg, hogy Törökországban 83,5 százalékosnak bizonyult, ami az AstraZeneca- és a Janssen-vakcinák eredményénél elviekben magasabb, bár nem egy helyen és nem egyszerre, sőt nem is azonos módszerekkel vizsgálták az oltásokat. Brazíliában ezzel szemben mindössze 50 százalék körüli eredményt produkált a Sinovac-vakcina, amiben feltehetőleg az ott pusztító új vírusvariáns is szerepet játszott.
A vakcina már itt van a közelünkben, ugyanis a szomszédos Ukrajnából is érkeztek annak jóváhagyásáról és alkalmazásáról hírek, innen több millió dózist rendeltek, amelyből legalább 500 000 meg is érkezett már. Az oltást tehát Kínán kívül már jó pár országban alkalmazzák, Törökországban maga Erdoğan elnök is megkapta, természetesen a nagy nyilvánosság előtt.
A Sinovac koronavírus elleni védőoltásán kívül folyamatban van a hazánkban már jól ismert orosz Szputnyik V, a német Curevac és az amerikai Novavax vakcinájának engedélyezése is az EU tagországai számára. Ezek közül a Curevac az mRNS-metódust használja, amelyet a Pfizer- és a Moderna-vakcinákból már valamelyest megismertünk, és amellyel a cég rák elleni terápiás vakcinákat is fejleszt.
Ezzel ellentétben a Novavax azonban egy korábban már ismert, de a Covid elleni közdelemben sikerrel még nem alkalmazott utat választott. Ebben a vakcinában a vírus mesterséges úton előállított tüskefehérjéje található, tehát sem DNS, sem mRNS, sem pedig a teljes vírus nincs benne.
A szerző belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvos.
(Borítókép: Andressa Anholete / Getty Images)