Úgy tűnik, olvasóink továbbra is szeretnének élni a lehetőséggel, és szakorvos válaszát kérni a koronavírussal és az oltásokkal kapcsolatos kérdéseikre. Így hát folytatódik az orvos válaszol sorozatunk, immáron az ötödik kiadással. 

A válaszokat ezúttal is dr. Vajó Zoltán belgyógyász, geriáter, allergológus és klinikai immunológus szakorvos, címzetes egyetemi tanár adja, aki az Egyesült Államokban a járvány kezdete, vagyis tavaly március óta napi szinten lát el Covidban szenvedő betegeket. 

Minden eddigi ilyen jellegű cikkünk után újra rengeteg kérdés érkezett, most ismét a legérdekesebbekből válogatunk. 

1. Ha hosszú-Covidban szenvedek, kaphatok oltást? Enyhülhetnek a poszt-Covid-tünetek az oltások után? 

A kérdés első felére egyszerűbb a válasz: egyértelműen igen. A hosszú-Covid vagy poszt-Covid nem képezi az oltás ellenjavallatát. Arra is van már valamennyi, bár még nem a legmagasabb tudományos szintű, tehát nem randomizált és placebo adásával ellenőrzött vizsgálatból származó adat, miszerint az oltás után az ilyen jellegű tünetek enyhülését figyelték meg. Elsőként Daniel Griffin, a Columbia Egyetem klinikai infektológusa és kutatóorvosa jelentette be, hogy több, „hosszú Covidban” szenvedő betege jelentős javulásról számolt be, miután megkapta a koronavírus elleni védőoltást. Miután ez feltűnt neki, több kollégájával is értekezett, akik hasonló tapasztalatokat osztottak meg. Ez az információ további vizsgálatokat igényel, de mindenképpen biztató. 

2. Az oltás felvétele után érdemes tesztelésre mennünk, hogy megtudjuk: a vakcina hatására kialakult-e a védelem a szervezetünkben?

Jelenlegi ismereteink szerint ennek nincs értelme. Ez még a vakcinák engedélyezése során sem követelmény Covid–19 elleni védőoltások esetében. Ezenfelül az egyes tesztek, sőt egyes laborok között is nagy variabilitás mutatkozik. Ha tehát több helyen, többféle teszttel, ráadásul eltérő időpontokban vizsgáltatjuk magunkat, eltérő eredményeket kaphatunk. Az immunrendszer működése összetett, egy antitestteszt nem ad egyértelmű választ arra, hogy biztosan védettek vagyunk-e. Nincs tehát értelme erre alapoznunk jelenleg. 

3. A Szputnyikot kaptam meg, de félek, hogy a második dózis nem áll majd rendelkezésre. Mit tehetek? 

Ezt a teljesen logikus kérdést olvasóink leginkább a Szputnyik V vakcinával kapcsolatban teszik fel, de természetesen érthető ez az aggodalom a többi oltás viszonylatában is. A kérdés a hatóságokat sem érte váratlanul. Az amerikai CDC például már az oltási kampány legelején számolt ezzel, és hivatalos ajánlásában is megjelent, hogy ilyen esetben más oltással helyettesíthető a második dózis. Ezenkívül Nagy-Britanniában már klinikai vizsgálatokban is tudatosan kombinálják az oltásokat egymással, jelenleg az Astra és a Pfizer által gyártottakkal, de szó van a Szputnyik bevonásáról is. 

Kérdése van? Küldje el a vajoz@index.inda.hu címre! A sokakat érdeklő, ismétlődő kérdésekre az Index oldalán kapja meg a választ.

A cikk szerzője belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvos, az orvostudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár.

(Borítókép: Egy főorvos beolt egy férfit az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina második adagjával a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház oltópontján Kecskeméten 2021. május 5-én.  Fotó: Bús Csaba / MTI)