A mai krokodilokhoz hasonló őshüllők, az aetoszauruszok újabb faját fedezték lengyel kutatók az ország délnyugati részén.

A prehisztorikus hüllő maradványait a Kocury város melletti őshüllőlelőhelyen találták más 210 millió éves gerincesek, köztük tüdőshalak és teknősök kövületei között a Lengyel Tudományos Akadémia Paleobiológiai Intézetének és a Varsói Egyetem biológia tanszékének kutatói.

A kutatók a Kocurypelta silvestris állkapocscsontját és páncéljának darabjait találták meg. Az újonnan felfedezett aetoszauruszfaj jellegzetessége a kevés és előreálló fog. A mi aetoszauruszunknak nagyon kevés foga volt, és azok is a koponya eleje elé fordultak. Ez a jellegzetesség nem ismert más aetoszauruszoknál, amelyeknek állkapcsa tele van fogakkal – mondta a PAP hírügynökségnek Lukasz Czepinski, a Varsói Egyetem evolúcióbiológusa.

Az aetoszauruszok közeli rokonságban állnak a mai krokodilokkal. Testüket páncél fedte, koponyájuk a vadkanokéhoz hasonló pofával végződött. Úgy néztek ki, mint a krokodil, a tatu és a vadkan keveréke, és mintegy háromméteresek voltak. A legtöbb faj mindenevő volt, étrendjükön egyaránt szerepeltek növények, kisebb gerincesek és vastagabb gyökerek is - mondta el a tudós.

A mai Lengyelország területén a kocury-i lelőhelyen találták meg az első húsevő dinoszaurusz csontját is. Már 1932-ben felfedezték, de csaknem egy évszázadra feledésbe merült, míg a Varsói Egyetem kutatói 2012-ben vissza nem tértek a helyszínre.

Az eddig ismeretlen aetoszauruszfaj felfedezésén kívül a lengyel kutatók Kocuryban rátaláltak későtriászkori gerincesek kövületeire, köztük a világ egyik legrégebbi teknőse páncéljának maradványaira és egy nagyméretű tüdőshal fogsorára. Az itt talált összes állat egy időben élt.