Ha fél évünk lenne, nem úsznánk meg, de ha öt évre előre látjuk, talán meg tudnánk menteni a Földet.
Május elején a NASA tudósai bevonultak egy terembe, és papírral-ceruzával eljátszották, mit tehetünk, ha kiderül, hogy egy képzeletbeli aszteroida pályája októberben keresztezi a Földét.
Az egyhetes gyakorlat eredménye az volt, hogy nem tudnánk elkerülni a pusztulást, mert fél év nem elegendő a bolygó megvédéséhez. Technikailag nem tudjuk megoldani a problémát: nincs olyan űrhajónk, ami fél év alatt odaér, és elpusztítja vagy pályájáról letéríti az égitestet.
A NASA földközeli objektumokat kutató központjának vezetője és a szimuláció rendezője, Paul Chodas szerint a résztvevőknek nem volt esélyük.
Ezt rövid figyelmeztetés-forgatókönyvnek nevezzük. Direkt nagyon nehéz
– mondta Chodas a Business Insidernek.
A szakember szerint legalább öt évre lenne szükség, hogy a fenyegetéssel megbirkózzunk.
A helyzet azonban az, hogy a tudomány egyelőre nem azonosított minden, fenyegetést jelentő aszteroidát, így nagy szerencse lenne, ha 5-10 évünk lenne a becsapódásig.
Az Egyesült Államok kongresszusa 2005-ben rendelte el, hogy a NASA azonosítsa a 140 méternél nagyobb földközeli égitestek legalább 90 százalékát. Eddig 40 százalékukat tudták azonosítani.
A NASA bolygóvédelmi gyakorlatának résztvevői az utolsó hétig nem tudták, hogy mekkora a Földet fenyegető égitest. Egy 35 méter átmérőjű szikla felrobban a légkörben, és lökéshullámokkal pusztít, míg egy 500 méteres elpusztíthat egy Franciaország méretű területet.
Ami a cselekvést illet, jelenleg három eljárás van a tarsolyban. Az első, hogy robbanószerkezetekkel kevésbé veszélyes darabokra bontják az aszeroidát. A második, hogy lézerrel felforrósítják a sziklát, és az így elpárolgó anyag megváltoztatja az aszteroida pályáját. A harmadik, hogy egy űrhajó becsapódásának mozgási energiájával módosítják a pályáját.
Mindhárom művelet előkészítése éveket venne igénybe.
Jellemzően több év, mire egy javaslattól a hordozóra feltett űrhajóig eljutunk, arról nem beszélve, hogy akkor még el kell jutni a célhoz, és el kell téríteni
– mutatott rá Chodas.
A művelet után egy-két évbe telne, mire a megváltozott pályájú égitest a Nap körüli pályáján haladva távolodni kezdene a Földtől.
Mindez persze nem történik meg, ha nem látjuk előre. A potenciálisan veszélyes sziklák egy része túl sötét, hogy lássuk, ezért a NASA NEO Surveyor küldetés infravörös teleszkópot készül az űrbe küldeni 2026-ban. Ezzel a terveik szerint el tudnák érni a kongresszus által kért 90 százalékos azonosítási arányt.
Addig is a Dupla Aszteroid Redirekciós Teszt (DART) program keretében jövőre megpróbálják eltéríteni a Didymos kettős aszteroidát. A kettős rendszer a 780 méter átmérőjű Didymosból és holdjából, a 170 méter átmérőjű Dimorphosból áll. Az 500 kilós szonda a holdat találná el 2022 októberében, amelynek megváltozott keringése a Didymos pályájára is hatással volna.
A programba az Európai Űrügynökség is bekapcsolódott volna egy második űreszközzel, a becsapódás hatásait vizsgáló AIM-programot azonban lefújták, a DART becsapódásának következményeit a Földről követik majd.