Nemrég nevet váltott az I. Sz. Sebészeti Klinika. Mi történt a Semmelweis Egyetem ezen egységében, amíg a világ a koronavírusra figyelt?

Az Üllői úti intézmény felvette az I. Sz. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenteorológiai Klinika nevet. Mindez nem előzmények nélküli, a névváltást közel négyévnyi munka előzte meg. Ennek eredménye, hogy ma a betegek nemcsak sebészeti ellátásban részesülhetnek az Üllői út–Szigony utca sarkán lévő klinikán, hanem miután házon belül a belgyógyászat egyik ága, a gasztroenteorológia is nagy ívű fejlődésen ment keresztül, pácienseink ezen a szakterületen is magas szintű ellátásban bízhatnak.

Egy laikus számára pontosan mi ebben az újdonság?

Kezdem ott, hogy a Semmelweis Egyetem I. Sz. Sebészeti Klinikáját 1909-ben alapították, tehát 111 éves múltra tekint vissza. A házat rövid idő alatt Európa legmodernebb sebészeti klinikái között tartották számon. Ezzel párhuzamosan az ország klinikái közül egészen magas iskolája alakult ki itt a máj-, epeút- és hasnyálmirigy-betegségek sebészetének, nem beszélve arról, hogy ebben az épületben zajlott az országban az első májtranszplantáció a nyolcvanas években. Az előbbiek mellett sok más, magas szinten művelt emésztőszervi (nyelőcső-, gyomor-, vastagbél- és végbél), és endokrin sebészeti szakterület is megtalálható a palettán. Az évtizedes hagyományoknak és iskolának megfelelően mégis az összes közül nemzetközi szinten is kiemelkedő esteszámmal és minőségi mutatókkal a máj-, hasnyálmirigy- és epeúti sebészettel büszkélkedhetünk. A specializáció tehát több évtizedes múltra tekint vissza, amivel kezdeni szerettem volna valamit. A mögöttem lévő festményen Balassa János látható. A néhai orvos azt mondta, hogy a sebészet és belgyógyászat ugyanazon a tudományos alapon áll. Ne legyen a sebészet külön utakon járó tudomány. A kapcsolódás úgy jött, hogy az emésztőszervi betegségek diagnosztikájával kapcsolatban felhalmozódott tapasztalattal a klinika a sebészet mellé ezt a területet választotta.

Miért jó a betegnek, ha ezt is, azt is megkapja önöknél?

Az országban a betegeket egy ernyő alatt, egy intézeten belül, egy komplex egységben, egy klinika keretein belül így máshol nem kezelik. Ha valakinek emésztőszervi betegsége van, akkor ma a diagnosztikától a komplett sebészi ellátásig mindent megkaphat nálunk. Mondok egy példát. A nemzeti rákszűrő program keretein belül végbéldaganat szűrésével is foglalkozunk. Ha valaki eljön ide, majd kiderül róla, hogy érintett a betegségben, helyben megkapja mindazt, ami a gyógyuláshoz segítheti. A diagnózis gyors felállítása, a kollégák együtt gondolkodása, a hatékony terápia kidolgozása mind-mind a betegek érdekeit szolgálja. Magyarán a betegutak lerövidülnek, nincs szükség beutalgatásokra, hosszú várólistákra, ami azért előnyös, mert az időfaktor minden komolyabb betegségnél fontos tényező. Keresni egy jó szakembert itt nem kihívás, hiszen 65 orvoskolléga: a belgyógyásztól, a gasztroenteorológuson át, az altatóorvoson keresztül a sebésszel bezárólag egy munkacsoportot alkot, és ez a csapat azonnal bevethető.

Teljesen kézenfekvő lenne, hogy így működjön a világ.

Egyetértek, mégsem tudok olyan kórházat mondani Magyarországon, ahol a két terület ennyire kéz a kézben járna. Nem ismerek olyan intézményt, ahol napi rendszerességgel lennének esetreferálások, sebészek, gasztroenteorológusok egy értekezleten hallanák, ismernék meg egymás problémáit. A világ arra tart, hogy komprehenzív centrumokat hozzon létre, mégsem gyakori egy ilyen megvalósulás, ugyanis ezt az átjárást korábban a működési struktúra nem tette lehetővé. Az igény nálunk megszületett erre, prof. dr. Merkely Béla rektor úr támogatta a törekvést, majd forrásokat szereztünk a működéshez, hogy egy valóban rendezett klinikán, magas színvonalú eszközökkel, kulturált körülmények között folyhasson a gyógyítás.

Az egészségügyi jogviszony márciusi változása mennyire érintette az éppen megújuló klinikát? Hány orvos távozott?

Az egyetem büszke lehet a lojális kollégáira, hiszen munkatársaink közel 98 százalékban írták alá a szerződésüket a folytatásra.

A Semmelweis Egyetem augusztusban modellváltáson megy keresztül. Ez mit jelent a beteg számára?

Az átlagpolgárnak annyit, hogy talán még jobb ellátást kaphat. A fenntartó változását jelzi a modellváltás, mely reményeink szerint gazdasági, döntési kérdésekben nagyobb rugalmasságot biztosít. Nem titkolt célunk, hogy a Semmelweis Egyetem a világ top 100 egyeteméhez tartozzon, amihez innovatív beruházások szükségesek, ezeket pedig egy ilyen modellváltással el lehet érni.

Alig fél éve működik a klinika az új szemlélet szerint. Vannak már kézzelfogható eredmények?

A lerövidült betegút, az azonnal elérhető műtétek nagy eredménynek számítanak. A siker másik mutatója a kórházi halálozások alacsony száma. A komolyabb beavatkozások esetén egy centrumban a kórházi halálozások számának 3-5 százalék alatt kell maradnia, nálunk ez területtől függően 1-2 százalék alatt van. Az ötéves túlélési mutató is beszédes lehet, de féléves működés után erre vonatkozóan még nincsenek adataink.

(Borítókép: Dr. Szijártó Attila. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)