A BBC moszkvai tudósítójának, Steve Rosenbergnek adott exkluzív interjújában az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója tagadta, hogy ügynökségének köze lenne a tavalyi nagyszabású amerikai kibertámadáshoz.

2020-ban hackerek legalább kilenc szövetségi ügynökségbe törtek be. A brit BBC-nek most nyílt lehetősége rá, hogy interjút készítsen az orosz titkosszolgálat főnökével. Az interjúban Steve Rosenberg azt hangsúlyozta, hogy a SolarWinds kibertámadást tartják a világ legnagyobb és legszofisztikáltabb támadásának, és konkrétan rákérdezett Nariskinnél, hogy az orosz titkosszolgálat hajtotta-e végre azt.

Hízelgőnek találnám, ha ilyen értékelést hallanék az általam vezetett Külföldi Hírszerző Szolgálat munkájáról. Ilyen magasra értékelnek minket. De nincs jogom mások kreatív teljesítményét a sajátomként kezelni

– válaszolta ironikusan az orosz titkosszolgálat vezetője, kihangsúlyozva azt is, hogy nincs semmilyen terhelő bizonyíték rájuk nézve – vagy legalábbis nincs olyan, amelyet publikussá tettek volna.

Maga látott bármilyen bizonyítékot? Nem? Hát én sem.

– csapta le a labdát Nariskin.

Snowden szivárogtatására utalnak az oroszok

Az igazgató még azt is hozzátette, hogy „ők is belenéztek az ügybe, hogy vajon ki állhat” a kibertámadás mögött. Nariskin konkrétan úgy fogalmazott, hogy szerinte „a Nyugat lehet a SolarWinds támadások mozgatórugója”. Ezt olyan titkos dokumentumokra alapozza, amelyeket még 2013-ban szivárogtatott ki Edward Snowden. Ezekben a dokumentumokban állítólag a következők állnak (Nariskin a Guardian egy cikkéből idézett):

Az amerikai és a brit hírszerző ügynökségek a vezető technológiai vállalatokkal és internetszolgáltatókkal való titkos együttműködés révén titkos biztonsági réseket építettek be a kereskedelmi titkosító szoftverekbe.

Nariskin persze gyorsan hozzátette, hogy ő „a világért sem szeretné azt állítani, hogy egy amerikai ügynökség hajtotta végre a támadást, de szerinte „a taktikák hasonlóak”.

Rosenberg ezen a ponton rákérdezett, hogy akkor valótlanok-e azok az állítások, hogy a kibertámadásokat a „Kényelmes Medve” (Cozy Bear), APT29, vagy a Hercegek hackercsapatok hajtották végre, akikről azt állítják, hogy az orosz hírszerzés alá tartoznak.

Mindezek az állítások a kibertámadásokról, mérgezésekről, hackertámadásokról, a választásokba való beavatkozásról, amelyeket Oroszországnak tulajdonítanak, annyira abszurdak, és egyes esetekben annyira szánalmasak, hogy két tisztességes és magasan képzett ember közötti beszélgetésben – és én önt és engem is annak tekintem – nem tűnik helyénvalónak kommentálni.

– válaszolta Nariskin, egyetlen mondatban söpörve le fölényesen az utóbbi évek összes olyan fontosabb vádját, amellyel az orosz titkosszolgálatot illették.

Ezek a vádak olyanok, mint egy rossz detektívnovella.

– hangsúlyozta még Nariskin. 

Mindig ezt a lemezt halljuk

Az BBC újságírója megjegyezte, hogy bármilyen vádat intéznek Oroszország ellen, mindig azt mondják, hogy ők nem csináltak semmi – finoman arra utalva, hogy ezt a lemezt már párszor hallhattuk tőlük.

Ezen publikusan megfogalmazott vádak tekintetében, igen, Oroszország ártatlan. Ezért hívom én ezeket az állításokat abszurdnak

– válaszolta Nariskin.

Rosenberg rákérdezett még, hogy igaz-e a brit MI6 azon állítása, hogy Európában az orosz titkosszolgálat tevékenységének eddig csak 10 százalékát fedezték fel, Nariskin erre (nem meglepő módon) azt a kitérő választ adta, hogy az összes nagyobb ország (felsorolt jó párat) és köztük Oroszország is erős, független, szuverén államok, az ilyeneknek pedig szükségük van erős hírszerzésre.

Az interjú végét már elkedélyeskedték: Rosenberg rákérdezett, hogy a brit titkosszolgálat mennyire aktív Oroszországban, Nariskin erre azt válaszolta, hogy kérdezze meg erről az MI6 vezetőjét, akivel egyébként reméli, hogy hamarosan személyes találkozóra is sor kerül.

Majd ha találkozunk, akkor megkérdezem tőle.

– nevetett Nariskin.

(BBC)