Több jelentés és belsős információ szerint csak minimális változtatásokat eszközölt a visszaélésekkel kapcsolatos súlyos vádak után a francia Ubisoft videójáték-kiadó.
Tavaly írtunk róla, hogy a Ubisoft nevű, francia székhelyű játékkiadót rendkívül súlyos,
szexuális zaklatással, visszaéléssel és egyéb munkahelyi visszaélésekkel
kapcsolatos vádak is érték. Bár nem sokkal a botrány kirobbanása után magas rangú vezetőket rúgtak ki, és később a jogi eljárás is megindult, belső források továbbra is rámutatnak az elszámoltathatóság hiányára a mérgező kultúráról szóló tavalyi jelentések óta.
A Télégramme című francia újság május elején közzétett vizsgálatából derült ki, hogy a zaklatási ügyekkel kapcsolatban a jogi eljárások első hulláma ebben a hónapban indul. A kollektív keresetet a Solidaires Informatique Jeu Vidéo, a játékipari dolgozók szakszervezete vezeti, amely korábban tanúvallomások benyújtására szólított fel a Ubisoft elleni ügy felépítéséhez.
A Ubisoft mérgező kultúráját célzó vádhullám óta, amely a HR-osztályok komoly működési zavaraira is rámutatott, a vállalat megpróbált változtatásokat eszközölni, de úgy tűnik, hogy ezeknek hatása egyelőre minimális – számolt be a Télégramme.
Cécile Cornet HR-igazgató, aki a vádak nyomán 2020 júliusában más Ubisoft-vezetőkkel együtt lemondott, csak most távozott a cégtől, helyét Anika Grant személyzeti vezető veszi át, aki korábban három évet töltött az Ubernél. A Ubisoft korábban Raashi Sikkát nevezte ki globális sokszínűségért és befogadásért felelős alelnöknek, aki szintén az Ubertől érkezett.
A Ubisoft társadalmi és gazdasági bizottságának egyik választott képviselője azonban azt mondta, hogy „nem várnak semmit ezektől a kinevezésektől”, mivel
a zaklatási ügyeknek falazó HR-esek még mindig a pozíciójukban vannak.
A zaklatási vádak középpontjában álló férfiak közül néhányan szintén még mindig a munkahelyükön vannak, például Florent Castelnérac, aki a Ubisoft tulajdonát képező Nadeo vezetője, és akit egytucatnyi alkalmazott vádolt meg zaklatással. A szakszervezet egyik képviselője szerint a vezetőség „védi őt”. A másik ilyen „elmozdíthatatlan” vezető a Ubisoft szingapúri igazgatója, Hugues Ricour, aki novemberben lemondott, de LinkedIn-profilja szerint még mindig a Ubisoftnál dolgozik egy másik pozícióban.
Kanadában állítólag „semmi sem változott” Christophe Derennes (aki történetesen a cégvezető Yves Guillemot unokatestvére) 2020. júliusi kinevezése óta, mondta egy forrás a Le Télégramme-nak. Ráadásul azóta még
újabb zaklatási eseteket is jelentettek,
de azokat, akik jelentették a problémákat, 2020 decemberében félreállították.
A dolgozói csoportok kezdeményezéseket terjesztettek elő, hogy megpróbáljanak segíteni a válság megoldásában, többek között pozitív intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy több nőt vegyenek fel a Ubisoftnál. Az ötlettel azonban a vezetőség nem foglalkozott.
A cégnél végrehajtott változások között szerepel, hogy a cég nemrég átdolgozta a magatartási kódexét, amely eddig nem említette a zaklatást mint „nem tárgyalható tilalmat” a játékipari dolgozók szakszervezetének (STJV) egyik választott képviselője szerint. Az új változatot idén nyáron teszik közzé.
A válságot követően a személyzet 20 000 tagja félnapos képzésben részesült, a vezetők pedig felelősségrevonhatóságra összpontosító, továbbfejlesztett foglalkozásokon vettek részt.
Úgy érzékeljük, hogy [a vezetőség] szeretné maga mögött hagyni a 2020 nyarán kezdődött válságot, mivel az kockázatot jelent a csoport tartósságára nézve. A képzéseket azonban rendszeresen meg kell újítani, és az új munkatársaknak is fel kell ajánlani. Egyelőre nem foglalkoznak ezzel a kéréssel
– mondta egy forrás.
A Ubisoft szóvivője a következő hivatalos választ adta az üggyel foglalkozó GameIndustry.biz oldalnak:
Több hónap alatt a Ubisoft jelentős szervezeti változtatásokat hajtott végre a belső folyamatokban és eljárásokban, hogy biztonságos, befogadó és tiszteletteljes munkakörnyezetet garantáljon a csapat minden tagja számára.
A szóvivő számos intézkedést sorolt fel, amit a kiadó hozott, az összes vád külső vizsgálatától kezdve az anonim bejelentőeszközökön át a megfelelő munkahelyi viselkedésről szóló kötelező képzésig.