Összességében nemcsak 2021 eddig eltelt időszaka, de az év hátralévő része is hűvösebb lehet, mint amilyen 2020 volt, és a globális átlaghőmérséklet az elmúlt évekét is alulmúlhatja. Ezzel együtt azonban a sokéves átlagnál melegebb és szárazabb nyár várhat Európa nagy részére, így Magyarországra is.
Major András írása a Greendextől.
Vajon az idei fejlemények azt jelentik, hogy a globális felmelegedés elmúlt hat évben tapasztalt gyorsulása csak átmeneti eltérés volt a trendtől? Nem, szinte biztosan nem – válaszolják meg a saját maguk által feltett kérdést a Columbia Egyetem klímakutatói legutóbbi jelentésükben.
A globális hőmérséklet ugyanis végül óhatatlanul reagál a globális éghajlati kényszerekre. Az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátása és légköri koncentrációja a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak és a kormányok ígéretei ellenére tovább emelkedik. Eközben egyre több bizonyíték utal arra, hogy az aeroszolok esetében ezzel ellentétes irányú folyamatok játszódnak le. Az aeroszolok hűtik a klímát, ám ez a hatás jelenleg gyengül.
A legfontosabb ühg-k közül a metán (CH4) légköri koncentrációja sokkolóan gyorsuló ütemben emelkedik a jelentés szerint. Bár a hírekben leggyakrabban a szén-dioxid klímahatásait említik, a metánemisszió növekedése szintén erősen hat az éghajlatra. Az előbbihez képest ugyan jóval rövidebb élettartamú, de annál jóval agresszívebb üvegházhatása van. Ezért a globális felmelegedés csökkentését célzó bármilyen terv irreális a légköri metánkoncentráció csökkentése nélkül. Ez nem megvalósíthatatlan, a kétezres évek első felében csaknem sikerült is csökkenésbe fordítani a növekedést, ekkor azonban ismét emelkedni kezdett a trend, és ez ma is tart. Az egyik fő ok a hidraulikus réteg- vagy kőzetrepesztéses gázkitermelés felfutása, valamint
a földgáztól való függés.
A földgáz elégetésekor ugyan a szénéhez képest jóval kevesebb szén-dioxid szabadul fel, mivel azonban fő alkotórésze a metán, kitermelése és szállítása során a kutatások szerint nagy mennyiségű ühg szabadul fel. Ez a szénnél is rombolóbb klímahatású energiahordozóvá teszi. Ironikus, hogy a földgázfelhasználást az időjárásfüggő megújuló energiaforrások terjedése is támogatja, mivel a jól szabályozható gázerőművek az ellátásbiztonság szempontjából megfelelő kiegészítői a nap- és a szélenergiának. A koronavírus-világjárvány ellenére a légköri szén-dioxid-koncentráció is tovább növekszik, ahogyan a harmadik legerősebb üvegházgáznak számító dinitrogén-oxid (N2O) esetében sem kedvezők a fejlemények.
Akkor mégis mi okozhatja, hogy 2021 eddigi hónapjai jóval hűvösebbek voltak az elmúlt évek átlagánál? Magyarázatul az El Nino/La Nina Déli Oszcilláció (ENSO) nevű komplex eseményegyüttes szolgál. A bizonyos szabályossággal jelentkező, a globális légköri és óceáni hőmérsékleti viszonyokat rendkívül komplex módon befolyásoló ENSO a Csendes-óceánon figyelhető meg. Ugyanakkor fontos, de a mai napig sem teljesen megértett szerepet játszik az egész bolygó éghajlati rendszerében.
Az ENSO hatására következik be például időről időre a polar vortex néven ismert északi-sarki örvény, illetve az ennek szélén futó áramlás, a polar jet meggyengülése, instabillá válása. Alapesetben a polar vortex tartja a hideg levegőt a sarkok felett, meggyengülésével azonban a sarki eredetű hideg levegő kiszabadulhat ebből a gyűrűből, a sarkvidéktől délebbre fekvő területeken erőteljes hidegbetöréseket eredményezve.
Mint ahogyan ez idén februárban Texasban vagy Magyarországon is megtörtént, nagy mennyiségű havat is zúdítva az érintett területekre.
Bár az ENSO tudományos megértése és modellezése sokat fejlődött az utóbbi években, a várható hatások előrejelzése továbbra is rendkívül nehéz, különösen a globális felmelegedéssel való kölcsönhatásait illetően. A jelenség globális átlaghőmérséklet-csökkentő hatása legutóbb a 2010-es évek első felében volt az ideihez hasonlóan markáns. A globális átlaghőmérsékleti anomália éves mozgóátlaga ereszkedést mutat. A mélypontot pedig valószínűleg nem éri el 2021 novembere előtt a Columbia Egyetem klímakutatói szerint. Ez azonban hangsúlyozottan csak a globális átlaghőmérsékletre vonatkozik, amelytől regionálisan nagyon nagy eltérések figyelhetők meg, ahogyan ez például 2021 áprilisában is történt.
Ezt jól mutatja az Egyesült Államok Nemzeti Óceán‑ és Légkörkutatási Hivatalának (NOAA) legutóbbi globális klímariportja is. Míg Európa nagy részén, így Magyarországon is az 1981–2010-es évek átlagánál jóval alacsonyabb hőmérséklet uralkodott idén áprilisban, a világ számos régiójában épp ellenkező helyzet alakult ki. Egyértelműbben látszik a felmelegedés a NASA jelentésében közölt grafikonon, amely a 2021 áprilisi hőmérsékleti anomáliát az 1951–1980-as évek átlagához képest jelzi. Ez utóbbi azt is megmutatja, hogy a hőmérséklet az egész világot tekintve Közép-Európában, így Magyarországon is jelentősen elmaradt a bázisidőszaktól.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai szerint 1997 óta ez volt a leghidegebb április itthon, amely közel 3 °C-kal volt hidegebb az előző harminc év átlagánál.
Az Európai Unió Kopernikusz Földmegfigyelési Programjának klímaváltozással foglalkozó szolgálata (Copernicus Climate Change Service, C3S), illetve az ezt működtető Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) prognózisa szerint az idei április 2003 óta a leghűvösebb volt Európában: 0,9 °C-kal alacsonyabb átlaghőmérsékletet hozott, mint az 1991–2020-as időszak. Az Egyesült Királyságban pedig 1922 óta ez volt a legalacsonyabb átlaghőmérsékletű április. Globálisan viszont a hónap az elmúlt három évtized átlagánál 0,19 °C-kal, a XX. század átlagánál pedig már 0,79 °C-kal volt melegebb. Így a mostani április volt a mérések 1880 óta íródó történetének kilencedik legmelegebb áprilisa.
Egy-egy időszak helyi adataiból tehát nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a trendet illetően. Már csak azért sem, mert 2020 Európában a mérések kezdete óta a legmelegebb, globálisan pedig a harmadik legmelegebb év volt, a világ hat legnagyobb átlaghőmérsékletű éve pedig 2015 és 2020 között volt.
Az előrejelzések szerint a fentiek ellenére valószínűleg a sokéves átlagnál melegebb és szárazabb időjárás vár idén nyáron Európa nagy részére, így Magyarországra is. Az ECMWF prognózisa alapján a nyári hónapok időtartamának 40-60 százalékában a sokéves átlagnál 0,5–2 °C-kal magasabb hőmérséklet és sokkal szárazabb időjárási viszonyok uralkodhatnak Közép- és Dél-Európában. A brit UKMO-modell ennél kisebb mértékű hőmérsékleti anomáliát valószínűsít, e szerint a nyár jelentős részében térségünkben átlagosan 0,5–1 °C-kal lehet melegebb, miközben a megszokottnál kevesebb csapadék várható. Az amerikai NOAA előrejelzési modellje az előzőhöz hasonló nagyságú pozitív hőmérsékleti anomáliát, ugyanakkor szerényebb mértékű negatív csapadékanomáliát valószínűsít,
így Közép-Európában a szárazság valószínűleg kevesebb aszályos nappal jár majd, mint Nyugat-Európában.
Az AccuWeather előrejelzése szintén azt valószínűsíti, hogy Délnyugat- és Délkelet-Európában, illetve Közép-Európa déli részén a hőmérséklet várhatóan meghaladja majd a megszokottat a nyári hónapokban. Ekkor nemcsak a hőséggel kell majd megküzdenie a kontinens jelentős részének, hanem a heves zivatarok ellenére jellentkező csapadékhiánnyal is, ami egyebek mellett a mezőgazdaságban is problémákat okozhat. Az MKWeather honlapján olvasható prognózis viszont májusi és augusztusi közép-európai monszunról is említést tesz, ami persze az előzőekben mondottaknak nem szükségszerűen mond ellent.
(Borítókép: Strandolók a kánikulában a budakalászi Lupa-tónál 2017. augusztus 4-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI)