Kihalásuk után háromezer évvel újra erszényes, más néven tasmán ördögök születtek a vadonban az ausztrál kontinensen, ahol egy természetvédő civil szervezet telepített be 26 fiatal és egészséges példányt egy védett területre az elszaporodás reményében.
A kontinentális Ausztráliából valószínűleg a dingók, azaz vadkutyák irtották ki a legnagyobb testű húsevő erszényes ragadozót, a Sarcophilus harrisiit , amely ma már csak Tasmánia szigetén fordul el. Azonban ott is kihalóban van egy gyógyíthatatlan rákbetegség, az állatok pofáját megtámadó fertőző arcdaganat (DFTD) miatt. A betegséget először 1996-ban azonosították Északkelet-Tasmániában, és a kór olyan gyorsan terjedni kezdett, hogy húsz évvel később már a faj elterjedési területének 95 százalékán felütötte a fejét, és egyes helyi populációk egyedszáma 90 százalékkal csökkent.
Tasmániában már csak 25 ezer egyed él a járvány elterjedése előtti 150 ezerrel szemben.
A betegség a fertőző daganatok közé tartozik, és valószínűleg azért tud ilyen gyorsan terjedni, mert az erszényes ördögök verekedéseik közben megharapják egymást, így adva át a másik szervezetébe a tumort. A gyógyíthatatlan arcdaganat pusztítását az alacsony egyedszám és a beltenyészet miatt elszegényedett genetikai állomány is segítette.
A nyolckilós súlyt is elérő erszényes ördög más őshonos állatokkal vagy elhullott állatok tetemével táplálkozik. A tasmán ördög nem veszélyes sem emberre, sem haszonállatra, de ha megtámadják, védekezik, és ilyenkor súlyos sérüléseket okozhat.
A tasmán ördög a kihalás szélére került, és a remény csak 2018-ban csillant fel a megmentésére, amikor ausztrál kutatók egészséges egyedek teljesen elszigetelt populációját fedezték fel Tasmánia egyik, nehezen megközelíthető vidékén. A nyolcnapos expedíció során 14 fertőzésmentes egyedre bukkantak A kutatók abban reménykedtek, hogy az elkülönülten élő egészséges állatok génjeivel felfrissíthetik a fertőzött populáció genetikai örökségét, így a faj ellenállóbbá válhat a rákbetegséggel szemben.
A következő áttörés tavaly következett be, amikor az Aussie Ark nevű természetvédő szervezet más hasonló szervezetekkel közösen júliusban 15, szeptemberben pedig további 11 húsevő erszényes ördögöt helyezett ki egy 400 hektáros védett területre Barrington Topsban, Sydney-től 300 kilométerre északra. A szervezet elnöke, Tim Faulkner
történelminek nevezte az újrahonosításra tett első lépést, amellyel az Aussie Ark az eddigi legnagyobb tasmánördög-tenyésztési programot hajtotta végre.
Most pedig a természetvédelmi szervezetek bejelentése szerint 7 kölyök született a rezervátumban. Szakértőknek sikerült megvizsgálniuk a nőstények erszényét, és azt állapították meg, hogy az újszülött apróságok tökéletes egészségnek örvendenek.
A fiatal és makkegészséges tasmán ördögök betelepítésével a szervezet hozzá akar járulni a kontinentális fauna stabilitásához is. Tim Faulkner szerint például a tasmán ördög jelenti a kevés természetes megoldás egyikét a rókákra és az elvadult macskákra, amelyek a kontinensen kihalt 40 emlősfaj többségének a kipusztulásáért felelősek.
Itt többről van szó, mint pusztán az erszényes ördögről
– mondta.
A vadonba elsőként kihelyezett erszényes ördögöket kerítés védi olyan veszedelmektől, mint az autóforgalom vagy a betegségek, később azonban meg akarják honosítani az állatokat körülkerítetlen területeken is, ahol olyan komoly veszélyekkel néznek szembe, mint az Ausztráliában évről évre pusztító erdőtüzek.
A cél a faj újbóli puszta elterjesztésének kívül az is, hogy egyfajta vésztartalékot képezzenek egészséges állatokból arra az esetre, ha a faj tényleg végveszélybe kerülne a fertőző pofadaganat miatt Tasmániában.
(Borítókép: Tasmán ördög Ausztráliában 2017. július 26-án. Fotó: Arterra / Universal Images Group / Getty Images)