Amíg a legtöbb ember menekül a vihar elől, addig Tiszavölgyi Dávid és csapata elébe megy. A monori viharvadász hobbija, hogy különös időjárási jelenségeket örökít meg, és noha gyerekként még ő is rettegett a villámlástól, mennydörgéstől, mára megszállottként kergeti őket. A viharügyi miniszterrel beszélgettünk.
A klímaváltozás idehaza is fokozódó, extrém szélsebességű viharokat és ezzel együtt növekvő károkat hozhat. A mérési adatok azt mutatják, hogy térségünkben a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével.
Problémát okoz a viharokkal, viharciklonokkal együtt járó, hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék és a jégeső is. Az idei első jelentős jégesőt egy átvonuló hidegfront okozta áprilisban, melynek hatására Szlovákiában tornádó is kialakult.
A vihar elől mindenki ösztönösen menekülni próbál, létezik azonban egy olyan hobbi, amely éppen ezen szélsőséges időjárásnak hódol: minél nagyobb az égi zűr, annál több a viharvadászok tennivalója és lehetősége is.
Tiszavölgyi Dávid viharvadász azért félt annyira gyerekként a viharban, mert éppen Pest megyei víkendházukban nyaraltak, amikor alig 50 méterre tőlük csapott le egy villám. Néhány évvel később viszont emiatt kezdett megbarátkozni az égiháborúval: roppantul érdekelte, hogyan alakulnak ki a viharok, mi is az a villámlás, mennydörgés, szupercella. Úgy 14 éves lehetett, amikor először beleásta magát a témába, majd 4-5 évvel később már amatőr előrejelzéseket írt.
Az elérhető időjárási modellek alapján belevágtam a saját előrejelzésekbe. Vizsgáltam az időjárási paramétereket, később az induló Időkép csapatához is csatlakoztam egy kis időre. Aztán valahogy megint alábbhagyott az érdeklődés – vagyis elkezdtem mással foglalkozni, a viharok háttérbe szorultak. Amikor már másodszor-harmadszor tért vissza, nem eresztettem: 2015-ben megalakítottam a Viharvonalat. Ez önkéntes, amatőr időjárás-rajongók csoportja, nem tartozunk egy szervezethez sem, hobbiként foglalkozunk a meteorológiával
– mondta a viharvadász, akinek a csapata immár 16 főből áll, a követőik száma pedig meghaladja a 42 ezret. Nem is csoda: az előrejelzések mellett az oldalukon megtalálható rengeteg bámulatos fotó is, amelyet a legzordabb körülmények között készítenek.
A folyamat viszonylag egyszerű (vagy annak tűnik): az előrejelzésekből kiderül, hogy az ország mely pontján várható veszélyesebb időjárás. A viharvadászok ezt először megírják az előrejelzésükben, majd a fényképezőgépekkel autóba pattannak, és lencsevégre kapják a villámokat, szupercellákat, óriási esőzéseket. Persze ez nem csak játék: mindenki saját felelősségére rohan neki a vadászatnak, amely annyira népszerű, hogy már kifejezetten vihartúrákat is szerveznek.
Az időjárás mindig mindenkit nagyon érdekel, és itt nem feltétlen csak a napi előrejelzésre gondolok. Például rengeteg tini jelentkezik, hogy csatlakozna hozzánk egy-egy vadászaton, de mindenkit óvatosságra intünk, hiszen ez sokszor nagyon veszélyes küldetés. Érdekes, de az egyik legveszélyesebb helyzet épp nem viharvadászat alatt ért: nyaralni indultunk 2017-ben, amikor egy villámárvíz szakította meg az autóutat. Ez azt jelenti, hogy nagyon kevés idő alatt iszonyú mennyiségű csapadék esik, a csatornák nem vezetik el a vizet, az utakat, sőt mindent elmos az eső. Ilyenekre nyilván akkor még inkább számítunk, amikor fotózni indulunk, ezért kell felkészülni és odafigyelni
– mondta az Indexnek Dávid, hozzátéve, hogy 18 év alatt szülői engedély, hozzájárulás szükséges a kalandhoz. Szerencsére baleset, szerencsétlenség még egy csapattagot sem ért.
A Viharvonal célja, hogy ne csak belföldön kattogjanak a fényképezőgépek, hanem külföldre is eljusson a csapat. Ezen tervüket megnehezítette a koronavírus-járvány, de ami késik, nem múlik, a magyar viharvadászok külföldi viharokra törnek.
Nem egyszerű megszervezni egy túrát sem, mint mondtam, ez szinte mindenkinek „csak” a hobbija. Olykor azt is nehéz megszervezni, hogy a fővárosból együtt menjünk Pécsre, a Mátrába vagy egy határ menti viharhoz. Az egyeztetést az is megnehezíti, hogy egy-egy vihart van, hogy csak az utolsó pillanatban „észlelünk”: sosem szervezünk napokra vagy hetekre, és ha valahova indulunk, még aznap reggel is ellenőrizzük az előrejelzéseket. Ugyanakkor az is sokszor előfordult már, hogy megbeszélés vagy bármilyen szervezés nélkül futottunk össze szélverte környéken, egyszerűen megindulunk a gépekkel a sötétségbe, és ott találkozunk ismerős arcokkal
– mondta Dávid, aki ezen a hétvégén is újabb kalandokra merészkedik, hiszen az előrejelzések szerint nem lesz unalmas az utolsó tavaszi hétvége.
A viharvadászoknak középtávon sem kell aggódniuk amiatt, hogy munka nélkül maradnak. Péliné Németh Csilla meteorológus a Másfél fok – éghajlatváltozás közérthetően oldalon közzétett cikkében azt írta, Magyarország térségében növekedni fog a ciklontevékenységhez köthető viharok száma. A melegedés mértéke a Kárpát-medencében kissé nagyobb a globális átlagnál, és míg az extrém hideg periódusok száma, hossza erősen csökken, addig a hőhullámok gyakoribb előfordulása várható. A télen jellemző, ciklonokhoz köthető viharok száma várhatóan csökken, de azok intenzívebbek lehetnek.
Nyáron a forróság erősen megterheli az emberi szervezetet, különösen amikor ez a magas nyomású anticiklonban jellemző kis szélsebességgel, esetleg magas páratartalommal párosul. Ezen túlmenően valószínű, hogy kedvezőek lesznek a feltételek nyáron a spontán kipattanó zivatarok kialakulására, melyekben viharos, akár orkánerejű széllökések is előfordulhatnak
– fogalmazott a meteorológus.
(Borítókép: Tiszavölgyi Dávid / flickr)