Kicsoda Ruzsa Ignatova, aki egy Disney-hercegnő és Steve Jobs keverékeként evangelizálva végigrabolta a világ hiszékeny embereit?
2015-ben Szaúd bin Faiszal Al Kasszimi négy pendrive-hoz hasonlatos hardverpénztárcát nyújtott át Ruzsa Ignatovának. A dubaji királyi családhoz tartozó férfi által átadott 230 ezer bitcoin akkoriban 50 millió dollárt ért, és cserébe megkapta a OneCoin nevű pilótajáték bankszámláit. A dubaji bankszámlák mintegy félmilliárd dollárt tartalmaztak – ezeket ma zárolták, és elkeseredett jogi küzdelmet folytatnak értük a több milliárd dolláros kárt okozó csalás károsultjai. Időközben Ignatova 230 ezer bitcoinjának értéke a kriptovaluta árfolyamának emelkedése miatt 8,3 milliárd dollárra nőtt.
Az esetre a jelenleg is folyó perben derült fény, és több szempontból is csúcsjelenet a történelem legnagyobb pénzügyi csalásai közé tartozó OneCoin-történetben, amelynek középpontjában Ruzsa Ignatova áll. Ignatova a bitcointranzakció után két évvel nyomtalanul eltűnt, tartózkodási helye azóta is ismeretlen. De kezdjük az elején!
Ruzsa Ignatova Szófiában született, gyerekként családja Németországba költözött. A Konstanzi Egyetemen jogot végzett, PhD-fokozatot is szerzett, majd egy ideig rendes munkája volt.
Apja, Plamen Ignatov 2010-ben megvásárolt egy csődbe jutott waltenhofeni öntödét, és lányával együtt nekilátott rendet csinálni. A munkások új kemencével szerették volna visszahozni a céget. Az új vezetés azonban úgy gondolta, hogy legjobb lesz, ha a cég azonnal vásárol egy Porsche Cayenne-t. A luxusautóval rögtön el is látogattak Bulgáriába, ahol állítólag ellopták azt. Az öntödét ezt követően egy euróért eladták.
Ruzsát az öntödés ténykedése nyomán 2012-ben a német bíróság egy év két hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte csődbűntett miatt, tehát már elítélt csalóként futhatott neki új dobásának, a kriptobiznisznek.
Ignatova, mielőtt bankot robbantott volna, a BigCoin nevű csalással foglalkozott. Itt ismerkedett meg a szén-dioxid-kvóta-csalásból érkező későbbi partnerekkel, Nigel Allanel és Sebastian Greenwooddal, valamint itt született meg a OneCoin receptje.
A rövid időre nálunk is feltűnt csalás lényege a következő: fogjuk a multi-level marketing rendszert, hogy az emberek a legközelebbi ismerőseiket csapják be, dobjuk rá az akkor még teljesen új kriptovaluták technikai terminológiáját és lelkesítő szövegeit, a tömeghatás kedvéért adjuk elő az egészet karizmatikus zenés rendezvényeken. A következő lépés: a profit.
A OneCoin kriptopénzt csomagokban árusították, és csomagok is maradtak, szemben az általuk legyőzni kívánt bitcoinnal, amely akkor és azóta is eladható, átváltható és elkölthető. A családi vagyonokat beáldozó és milliárdossá válásban reménykedő ügyfelek minden racionális érvet az ellenérdekelt gyűlölködők ármánykodásainak tudtak be.
A kriptovaluták által kínált megoldások vonzereje ellenállhatatlan volt, a OneCoin hatalmasat kaszált Nagy-Britanniától Vietnámig, Indiától Afrikáig mindenütt, ahol a dús aranyékszerekkel és vörös rúzzsal turbózott Kriptokirálynő fellépett.
A világ első kriptovalutája, a bitcoin egy titokzatos és máig ismeretlen Satoshi Nakamoto álnevű fejlesztő dolgozatán alapul. Ez lényegében egy olyan elektronikus fizetési eszközt ír le, ami a felhasználókkal és hálózatba kapcsolt gépeikkel megold mindent, ami szokványos pénz esetében egy központi jegybank dolga. Ehhez különböző gépeken szétszórt adatbázist használnak, ami tartalmazza az összes tranzakció adatait, hogy ne lehessen ugyanazt a pénzt kétszer elkölteni – ezt nevezik blokkláncnak. A hálózat gerincét pedig nagy teljesítményű gépparkokat üzemeltető felhasználók adják, akik jutalmul kriptopénzt kapnak – ők a bányászok.
Központi bank nélkül nincs nyomás a kriptovalután, hogy egy adott kormány kedvéért a népszerű nyugdíjemelést elinflálják, ugyanakkor egy árfolyamzuhanásra sem aktiválják a mentőcsapatot, hogy kamatemeléssel vagy felvásárlással stabilizálják a valutát. A végeredmény nagyon ingadozó árfolyam, és bár egyre gyakrabban fizetőeszközként is használják, az esetek túlnyomó részében befektetési céllal vásárolják a kriptovalutákat.
A pénzügyi csalások történetében teljesen egyedi pillanat lehetett, amikor a gonosz lángelme szembesült azzal, hogy az a pénzügyi forradalom, amelyet hirdetve a gyengék pénzét elvette, teljesen valóságos.
2016 szeptemberében felvették a kapcsolatot egy norvég szakemberrel, Björn Bernikével, hogy fejlesszen egy valódi blokkláncrendszert a OneCoin mögé. Bernike döbbenten látja, hogy a több millió befektetőt vonzó kriptovaluta mögött technikailag semmi sincs egy SQL-adatbázison kívül. Mindez egy évvel azután történt, hogy Ruzsa Dubajban átadta a OneCoin-zsákmányt védelemért és egy kupac bitcoinért cserébe.
2017-től sorra léptek fel az állami hatóságok a OneCoin tevékenysége ellen, a helyzet kezdett egyre inkább fenyegetővé válni. Októberben egy lisszaboni rendezvény előtt Ruzsa Ignatova nyomtalanul eltűnt. A BBC által megszerzett információk szerint a testvére is csak annyit tudott meg a vele utazó testőrtől, hogy Ruzsa Athénba repült, ahol orosznak tűnő emberek várták.
A OneCoin üzlet vezetését átvevő testvért, Konstantin Ignatovot és a cég többi vezetőjét letartóztatták. Konstantin 2019-ben bűnösnek vallotta magát csalásban és pénzmosásban, amiért legfeljebb 90 év börtönbüntetést szabhatnak ki rá. A OneCoin céget 2021-ben fizetésképtelennek nyilvánították.
Az FBI becslései szerint világszerte végül mintegy 4 milliárd dollárt sikkasztottak el. A legizgalmasabb kérdés, hogy kézre kerítik-e valaha a BBC nyomozása szerint Frankfurtban éldegélő Ruzsa Ignatovát, illetve a OneCoin által okozott kár – jelenlegi nyomott áron is – kétszeresét érő bitcoint.
(BBC, BusinessInsider, Finance Feeds, Heise Online, Wikipedia)