A professzor az Indexnek mindenekelőtt leszögezte, hogy a jelenlegi védőoltások nagyon okosan és stratégiailag abszolút helyesen a vírusok felszínén található tüskefehérjékre fókuszálnak, ezekhez riasztják az immunrendszert, amely aztán elpusztítja a veszélyes betolakodót. Ezek a tüskefehérjék azonban rendszeresen mutálódnak, ezért is van ennyi variáns a világban.

E változatok ellen a ma elérhető oltások egyaránt hatásosak, viszont Dybul szerint azt is látni kell, hogy az események természetes ritmusa miatt minden eddig megismert mutációt olyan országokban azonosítottunk, ahol még nem történt meg a megfelelő átoltottság. „Amikor nagyon sokan lesznek már beoltva – néhányan azonban sosem –, akkor az nyomást fog helyezni a vírusra, hogy próbáljon olyan irányokba alakulni, mellyel képes lesz megkerülni a ma elérhető vakcinákat” – véli a szakember.

Minden vírus állandó változásban van, a védettséget nem szerzett emberekben variánsok sora keletkezik folyamatosan. A vírus addig fog próbálkozni, azaz ugrándozni egyik emberről a másikra, amíg ki nem találja, hogy miként kerülheti meg azokat az antitesteket, amelyeket éppen a vakcinák hoztak létre.

Ebben az értelemben a tömeges oltások lassúsága tulajdonképpen az új vírusvariánsok születésének hajtóereje is egyben, akármilyen hasznos is mindez rövid távon.

Mikor jöhet el a pillanat?

A világhírű járványügyi szakember az Indexnek konkrét prognózist is mondott, szerinte a következő 12-18 hónapban nagy a valószínűsége, hogy találhatunk majd olyan vírusvariánsokat, amelyeket

A washingtoni Georgetown Egyetem professzora lapunknak exkluzív nagyinterjút is adott, az Indexen most szombaton megjelenő beszélgetésben részletesen elmondja azt is, hogy mi lehet a hosszú távú megoldás a globális koronavírus-járvány leküzdésére.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)