Olyan 24 ezer éves, fagyott araszoló kerekesférgeket (Bdelloidea rotifera) találtak orosz kutatók a szibériai permafrosztban, amelyek kiolvasztás után képesek szaporodni.

A biológusok szerint a mikroszkopikus méretű, féregszerű lények evolúciós különlegességek, mivel párosodás nélkül boldogultak és szaporodtak évmilliókon át. Most kimutatták, hogy legalább 24 ezer éven át őrződtek meg a szibériai permafrosztban, vagyis az állandóan fagyott talajban, és képesek a reprodukcióra – adta hírül a The Guardian.

A brit lap szerint ezek a többsejtű gerinctelenek kizárólag nőstények. Ellenállóak a sugárzással és a meglehetősen barátságtalan környezettel – szárazsággal, éhezéssel és alacsony oxigénszinttel – szemben. Legalább 35 millió éve léteznek és ma is megtalálhatóak édesvízi tavakban, kisebb állóvizekben, folyókban és nedves szárazföldi élőhelyeken, például mohában, zuzmóban, fakéregben és a talajban. 

Az araszoló kerekesférgek szájat és végbélnyílást is magába foglaló, teljes emésztőrendszerrel rendelkeznek, és azáltal képesek túlélni a kegyetlen környezetet, hogy beszüntetnek minden tevekénységet és szinte teljesen leállítják az anyagcseréjüket. Ez a jelenség a kriptobiózis.

Matthew Cobb, a Manchesteri Egyetem zoológus professzora kiemelte: a kutatás rávilágít arra, milyen sokféle állat lehet befagyva a permafrosztban, amely a globális felmelegedés hatására felolvadhat. 

Ez nem azt jelenti, hogy szörnyű lényeg fognak előjönni és felfalni minket, csupán azt, hogy lehetőség nyílik a tudósok számára, hogy tanulmányozzák, miként alkalmazkodtak a fagyás hatásaihoz, és felfedezzék a különbséget a most élő fajok és kihalt elődeik között

– mondta a kutató.

Sztasz Malavin, az oroszországi Puscsinóban lévő Talajtani Intézet kriológiai laboratóriumának munkatársa és kollégái radiokarbonos kormeghatározással állapították meg, hogy az északi-sarkvidéki területről vett mintákban lévő kerekesférgek mintegy 24 ezer évesek. Ezek az organizmusok ma már kihalt lények, például a gyapjas rinocérosz lába alatt élhettek. Miután laboratóriumi körülmények között kiolvasztották őket, a kerekesférgek képesek voltak a reprodukcióra – közölték a tudósok, hozzátéve, hogy egyelőre nem ismerik azt a biológiai mechanizmust, amely lehetővé teszi ezen apró lények számára, hogy túléljenek a jégben ilyen hosszú időt.