Algásodást jeleztek a Balaton északnyugati partjainál, de a néhány nappal ezelőtti magas értékek mára normalizálódtak – tájékoztatta Somogyi Boglárka, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa a vízminták kiértékelésének eredményeiről az MTI-t. A tihanyi intézet kutatója elmondta: néhány napja Balatongyörök partjainál tapasztalták a fonalas kékalgák elszaporodását. A vízmintákból esetenként ki is mutatták a fürdőzéshez megengedett, literenként 50 mikrogramm mennyiségnél 25-50 százalékkal magasabb A-klorofill-koncentrációt, amely az algásodás fő mutatója.

A tipikusan vízfelszínen, partközelben megjelenő kora nyári kékalga pár nap alatt eltűnt, majd kedden ismét felbukkant, ezért szerdán vízmintákat vettek a kutatók a keszthelyi és a szigligeti medencék több pontjáról, ahol már 22-23 Celsius-fokra melegedett a tó vize. A csütörtökre megszületett eredmények szerint mindenhol már csak literenként 3-5 mikrogramm volt az A-klorofill-koncentráció, ami azt mutatja, hogy a szeles időjárás hatására eltűntek az algák, de visszatérhetnek. A mostanihoz hasonló algásodás visszatérő jelenség a Balaton partjainál, de tavaly és a korábbi években inkább július elejére volt jellemző.

Ez a fonalas kékalga nem az a faj, amely 2019-ben a nagy algavirágzást okozta, de mint a fonalas kékalgák többsége, időnként termelhet toxint. Az elmúlt időszak műholdas felvételei szerint a tó közepén sehol nem volt eddig algásodás.

Arra a kérdésre, kell-e számítani a nyáron a vízminőségre nem csak lokálisan kiható algásodásra, a kutató azt mondta: egyelőre nincs elegendő adat és megfelelő monitoringrendszer arra, hogy ezt modellezni lehessen. A hosszú évekig tartó kiváló vízminőség után két évvel ezelőtt mindenki számára váratlanul robbant be egy nagy algavirágzás, ami tavaly nem ismétlődött meg.

Ha 4-7 napig is kitart a szélcsendes nagy meleg, kedvezni fog egy újabb algavirágzásnak. Most, a kora nyári időszakban inkább lokális, part menti algásodára lehet időnként számítani, ami kisebb szél hatására el is tűnik.