Beköszöntött a jó idő, és vele együtt megjelentek a darazsak is, amelyek sok bosszúságot és fájdalmas csípést – sokszor életveszélyes allergiás reakciót – tudnak okozni nyáron és kora ősszel. Miközben védekezünk ellenük, tartsuk észben, hogy a darazsak is rendkívül hasznosak.
Börzsey Barbara írása a Greendextől.
A legtöbb ember a szorgos méhekkel szemben a darazsakat kifejezetten károsnak tartja, amelyek agresszív támadásaikkal megkeserítik a nyári szabadtéri programokat. Pedig a darazsak is rendkívül hasznos munkát végeznek: egyrészt igencsak kiveszik a részüket a növények beporzásából, másrészt a kártevő és betegséghordozó rovarpopuláció szabályozásában is hangsúlyos szerepük van.
A legtöbb parazita darázs a tojásait különféle kártékony rovarok testébe vagy ezek lárvái közé rakja le, a ragadozó fajták pedig élelem után kutatva vadásszák le a kártevő rovarokat. Rossz hírüket leginkább a lódarázs és a kecskedarázs kelti: csak ezek kerülnek kapcsolatba az emberrel
a fullánkos darazsak mindössze egy százalékát adó Vespinae alcsalád fajai közül.
Az emberek számára a darázs azért minősülhet kártevőnek, mert mikrobiológiailag az egyik legszennyezettebb élelmiszer-látogató. Mindenevő lévén rászáll bármilyen szerves eredetű hulladékra, állati és emberi végtermékre, dögökre. Emellett pedig agresszívan védelmezi a fészkét.
Magyarországon leggyakrabban öt darázsfajjal találkozhatunk: a lódarázssal (Vespa crabo), a német darázzsal (Vespula germanica), a kecskedarázzsal (Vespula vulgaris), a padlásdarázzsal (Polistes nimpha) és a déli papírdarázzsal (Polistes dominula).
Ezek közül a Polistes fajok kifejezetten békések, a Vespula fajok sokkal temperamentumosabbak, agresszívek és ingerlékenyek. A hazai darázsfajok közül a lódarázs a legveszélyesebb, mérete is tekintélyes, jóval nagyobb a többi fajhoz képest.
A legjobb megelőzni a problémát, és még azelőtt elriasztani őket, hogy befészkelnék magukat házunk vagy kertünk különböző zugaiba. Tavasszal az áttelelő nőstények elkezdik keresni az ideális helyet a letelepedéshez, ehhez pedig minden szabad kis rést végigkutatnak a területen.
Az ideális élőhely számukra valamilyen tápanyagforrás közelében van, így az első és legfontosabb lépés a megelőzésben, hogy minden ételmaradékot alaposan eltakarítunk. A kukákat szagmentesen takarjuk le, a kutya- és macskatápot, illetve egyéb állatok ételét is tegyük olyan helyre, ahol a darazsak nem tudják kiszimatolni. Az édes illat is vonzza őket, tehát a parfümök, krémek és testápolók is ínycsiklandóan hathatnak rájuk. Tömjünk be minden apró rést, lyukat és repedést a ház körül, a tetőn, a falakon, a fészerben, a kutyaházon, a mérőóra körül, a fémkorlátokon és a postaládán is.
A földben lévő lyukakat is temessük be.
Az egyik leghatékonyabb és legkíméletesebb védekezés az úgynevezett hamis darázsfészkek vagy darázsriasztó kasok kihelyezése. Működése a darazsak területvédő reflexét használja ki, ugyanis a nem saját fészek látványa visszafordulásra kényszeríti a darazsakat, nem telepszenek idegen kolónia közelébe. További előnye még, hogy semmilyen vegyszert nem tartalmaz, és nem termel hulladékot. Hátránya, hogy csak akkor hatékony, ha már tavasszal kihelyezzük, mielőtt még bárhol letelepedtek volna a darazsak a kertünkben.
Ezek a csapdák gazdaboltokban vagy az internetről is beszerezhetők, illetve házilag is könnyen elkészíthetők, ha egy papírzacskót gömb formára alakítunk, és azt belülről kitömjük, hogy a formája megmaradjon. Ezekből a hamis fészkekből helyezzünk ki a ház és a kert különböző, esőtől védett pontjaira körülbelül 15 méterenként egyet, és máris nyugodtabb nyárnak nézhetünk elébe.
Növényekkel is védekezhetünk a darazsak ellen: a különböző mentafajták, a kakukkfű, a citronella, az eukaliptusz és a fehér üröm természetes darázsriasztó hatású. Így érdemes belőlük azokra a helyekre ültetni, ahol pihenni vagy mondjuk medencézni szeretnénk.
Használhatunk illóolajokat is: a borsmenta olaja önmagában is rendkívül hatékony, illetve a citromfű-, a szegfű- és a gólyaorr-esszenciák keveréke is igazoltan hatásos. Néhány csepp olajat tegyünk egy-egy vattapamacsra, majd ezeket helyezzük azokra a kritikus helyekre, ahová szerintünk a darazsak befészkelhetik magukat.
Arra az esetre is létezik megoldás, ha a közelben valahol már van darázsfészek, és a szemtelen darazsak megkeserítik a kerti programjainkat, a kinti étkezéseket. Tegyünk egy kis tálba citromlevet – legjobb a frissen facsart citromlé –, és adjunk hozzá egy csipetnyi szegfűszeget. Ezt a tálkát helyezzük az étkezőasztalra vagy bárhová, ahol zavarnak minket a sárga-fekete rovarok.
Bevethetnünk más – különböző csábító folyadékokkal működő – csapdát is, de érdemes vigyáznunk, mert a kereskedelmi forgalomban kapható termékek nem mindig csak környezetbarát anyagokat tartalmaznak.
Praktikusabb és biztosan környezettudatosabb megoldás, ha mi magunk készítjük el a darázscsapdát.
A tároló egységhez használjunk üres pillepalackokat. Vágjunk ketté egy flakont, és a felső részét megfordítva helyezzük bele az alsóba: ez lesz a szerkezet alja. Ezt követően egy másik flakont is vágjunk ketté, amelynek a tetejét helyezzük rá az előzőleg elkészített alsó részre. Ebbe beletöltünk 1,5 dl sört, adunk hozzá 1 evőkanál cukrot és 1 teáskanál ecetet (ugyanis az ecet távol tartja a méheket). Arra ügyeljünk, hogy a folyadék szintje ne érje el a lefelé fordított flakon száját az edényben. A csapdát helyezzük ki a kertünkbe, érdemes kicsit távolabb tenni onnan, ahol sokat tartózkodunk, hogy ne a közvetlen közelünkbe csalja őket az illat.
Ha feltűnően nagy méretű fészket látunk a házunk körül, amely akár lódarázsé is lehet, mindenképpen hívjunk professzionális segítséget, nehogy komolyabb bajunk essen. Az allergiások tudják, hogy tartaniuk kell a darazsaktól, de egy nem allergiás embert is életveszélybe vagy sokkos állapotba sodorhat, ha egyszerre túl sok fájdalmas csípés éri.
Ha a falban mélyen vannak a darazsak, szintén érdemes szakembert hívni,
aki speciális, erős porszívóval ki tudja a legmélyebb helyekről is szívni a rovarokat, elkerülve a káros vegyszerezést. A föld alatti fészkeknél is legyünk óvatosak, mivel mindig több bejáratuk van. Keressük meg az összes létező kiutat, tömjük be mindet egy kivételével, amelybe öntsünk forró – esetleg szappanos – vizet.
Házilag is készíthetünk természetes darázsirtó spray-t: egy szórófejes flakonba tegyünk egy negyed rész környezetbarát mosogatószert, majd erre öntsünk habzásig vizet. Ezzel a folyadékkal permetezzük le a postaládában vagy más kisebb helyeken megbúvó darázsfészkeket.
Ha valaki allergiás a csípésre, illetve szájüreget vagy arcot ér darázstámadás, azonnal hívjunk orvost. Egyéb esetben néhány természetes praktika is segít enyhíteni az égő fájdalmat. Ha van némi növényismeretünk, és a kertünkben is megtalálható egy-egy gyógynövényfajta, akkor jó, ha tudjuk, hogy bármilyen típusú – lándzsás, réti vagy nagy – útifű hatásos darázscsípés ellen. A növény összezúzott levelével dörzsöljük be a csípés helyét vagy
kössük rá a levelet az érintett területre.
Az ecet, illetve a citromlé is jótékony hatású, kenjük rá a csípésre többször. Az ecetes vagy citromleves kezelést követően egy szelet vöröshagymát is hasznos az érintett területre tenni. A csípés helye napokig, akár egy hétig is érzékeny lehet, a bőrfelületet érdemes hűteni.
(Borítókép: Shutterstock)