Nemrég számoltunk be arról, hogy kiköltöztetik a budai Várnegyedből az elszaporodott dolmányos varjakat. A Délmagyar újságírói Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportjának titkárát kérdezték arról, hogy jelentenek-e a dolmányos varjak Szegeden és környékén problémát.
Kiderült, hogy igen, de nem azzal, hogy a városon belül riogatják a lakosságot fészkelési időszakban, mert jellemzően nem szállnak el Szeged belterületéig. A legnagyobb veszélyt a fokozottan védett madarakra jelentik az alföldi pusztákon, vizes élőhelyeknél.
A dolmányos varjú intelligens állat és nagyon jó ragadozó. Telepekben van jelen, akár a védett vetési varjú, hatékony táplálékszerzési stratégiákat használ, gyorsan és könnyen tanul,
hamar felismeri például a puskás embert.
Nagyobb arányban fogyaszt állati eredetű táplálékot, mint a vetési varjú, és a mérete is nagyobb, körülbelül kétszer olyan nehéz.
A szélsőségessé vált körülményekhez, például a klímaváltozáshoz, az urbanizálódáshoz, az intenzív mezőgazdálkodáshoz, az összezsugorodott élőhelyekhez nagyon jól alkalmazkodik, így aztán az állománya egyre nő. Természetes ellensége nem nagyon akad – a kerecsensólyom néha elkap egy-egy dolmányos varjút, de inkább parlagi galambra, seregélyre vadászik.
Pusztítja a földön fészkelő, fokozottan védett madarak tojásait, fészekhagyó fiókáit, mint például a nagy goda, a bíbic és a piroslábú cankó. Megfigyeltük, hogy alig több mint negyedóra alatt négy gólyatöcsfészket pusztított el két dolmányos varjú. Olyan tömegben vannak jelen, hogy még az ornitológusok is csak az állomány optimalizálásában látják a megoldást. Mindig jelen voltak a Dél-Alföldön is, de most lényegesen több fészkel egy adott egységnyi területen
– magyarázta Tokody Béla.
Van, ahol a partimadár-fészkek fiókáiból egy sem éri meg a felnőttkort – a dolmányos varjak mellett tizedelik a földön fészkelő parti madárfajokat aranysakálok, borzok és a szintén túlszaporodott rókák is. Különösen a vizes élőhelyek, mocsarak, szikes gyepek közelében nem szabad eltűrni a fészkelését. A vetési varjú 2001 óta védett, a dolmányos varjú azonban csapdázható és lőhető.