A műholdas felvételek szerint az eddiginél gyorsabban töredezik az Antarktisz gleccsereit a tengerbe omlástól védő selfjég, azaz a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömeg. Az antarktiszi selfjegek mintegy kétszáz méterrel emelkednek a tenger szintje fölé, tehát az ezek elolvadásából keletkező víz hozzájárul az óceánok vízszintjének emelkedéséhez.
A nyugat-antarktiszi Pine Island-gleccser selfjegének vesztesége 2017-ben felgyorsult.
A tudósok szerint a gleccserek összeomlása miatt a klímaváltozás is gyorsabban megtörténhet, mint ahogyan azt korábban jósolták.
Az úszó selfjég úgy viselkedik, mint az üvegben lebegő dugó: megakadályozza, hogy a nagyobb jégtömegek bekerüljenek az óceánba. A selfjég húsz kilométert húzódott vissza 2017 és 2020 között egy, a Science Advances tudományos lapban megjelent tanulmány szerint. A selfjég omladozását egy európai űrszonda figyelte meg, mely hatnaponta készít felvételeket.
Három nagy szétesési esemény történt 2017 és 2020 között, melyek hatására több mint 80 kilométer hosszú és 36 kilométer széles jéghegyek keletkeztek. Ezek később kisebb részekre estek szét.
Ian Joughin, a Washingtoni Egyetem gleccserkutatója a fő gleccsertömeg két pontját követte, és megfigyelései szerint ezek 2017-től kezdődően 12 százalékkal gyorsabban kezdtek mozogni.
Ez azt jelenti, hogy a Pine Island-gleccser jegéből 12 százalékkal több jég került be az óceánba
– mondta a kutató.
A Pine Island és a Thwaites két egymás melletti gleccser az Antarktisz nyugati részén, melyek jégvesztesége miatt a tudósok leginkább aggódnak. A Pine Island-gleccser 180 billió tonnányi jeget tartalmaz, a kontinens jégveszteségének mintegy negyedéért felelős. Olvadása a tengerszint fél méteres emelkedését eredményezné – számolt be az MTI.