Napjaink egyik legfőbb témája a folyamatosan megjelenő új koronavírus-variánsok, illetve az ellenük való védekezés lehetőségei. Visszatérő kérdés, hogy az eddig kifejlesztett vakcinák védenek-e ellenük, és ha igen, mennyi ideig? Szükség lesz-e harmadik oltásra, és ha igen, akkor kinek és milyen oltásból? Irodalmi tallózónk, illetve saját tapasztalataink alapján erre kerestük a választ.  

Sokféle betegség ellen sokféle védőoltás létezik, és ezeknek eltér a hatásmechanizmusuk, az általuk nyújtott védettség foka, valamint ideje is. A védőoltás után megszerzett védettség az idő múlásával csökkenhet, és szükség lehet emlékeztető oltásra. Ehhez hasonló helyzetet ismerünk például a tetanusz elleni oltás néhány változatának esetén, melyet ajánlott 10 évente frissíteni, ún. emlékeztető oltás formájában. Jelenleg ez egy valós lehetőségnek tűnik Covid esetében is, de az emlékeztető oltás optimális ideje, már ha szükség lesz rá, még nem ismert. Mint ismeretes, az első oltási kampányok decemberben kezdődtek, és eddig úgy tűnik, hogy az oltások állják a sarat. Fontos tudni, hogy a jelenleg használt védőoltások nagy, több tízezer ember bevonásával készült klinikai vizsgálatai ennél jóval előbb kezdődtek, és az ezekbe bevont betegek adatait továbbra is nyomon követik, a betegek újabb vizsgálatokon esnek át. Jómagam a Janssen-vakcina klinikai vizsgálatában vettem részt páciensként, és tavaly november eleje óta járok vissza ellenőrzésre, mely során vérvétel is történik. Jelenleg a témában járatos szakértők nagy része úgy gondolja, hogy szükség lehet időnként emlékeztető oltásra. Ez azt jelentené, hogy ugyanabból a vakcinából újabb adag kerülne beadásra. Ennek ideje várhatóan néhány évente lenne. Ezt a véleményt képviseli például dr. William Moss professzor, az International Vaccine Access Center, Johns Hopkins Egyetem Közegészségtani Intézetének igazgatója. Jelen ismereteink szerint az mRNS-vakcinák legalább fél éven át biztosan, de akár éveken át is megbízható védelmet nyújthatnak. Fontos megjegyezni, hogy az Amerikai Járványügyi Intézet, a CDC jelenleg nem ajánlja harmadik dózis alkalmazását, csak kivételes esetekben. Erről később szólunk. 

Az influenzavírus a koronavírushoz hasonlóan, illetve sok tekintetben talán annál is intenzívebben mutálódik. Ezért a lehető legjobb védekezés érdekében ez ellen a vírus ellen a WHO járványügyi adatai alapján általában évente módosított oltásra van szükség. Nincs kizárva, hogy a koronavírussal is ez lesz majd a helyzet, ha talán nem is évente, de az újabb és újabb mutációk miatt időnként módosított, a legfrissebb járványadatok alapján felfrissített oltásra lesz szükség. Ezt a nézőpontot képviseli többek között dr. Vivek Murthy, az Egyesült Államok tiszti főorvosa. 

Elviekben, ha a második eshetőség valósul meg, vagyis a variáns vírusok miatt módosított összetételű vakcinából lesz szükség harmadik dózisra, az engedélyezés is gond lehet. Így ugyanis, ha megváltozik a vakcina összetétele, elméletileg újra engedélyezni kellene. A kérdésben némi támpontot megint csak az influenza elleni oltás jelenthet. Ennek során ugyanis akár minden évben megváltozhat az összetétel, mégsem kell az engedélyezést a nulláról újrakezdeni. Hasonló, a koronavírus elleni oltásokra testre szabott engedélyezési eljárással ki lehetne küszöbölni az újabb költséges és időigényes vizsgálatokat. A kérdést már vizsgálja az amerikai CDC. A problémát az is megoldhatja, ha néhány gyártó, amelyek későn kapcsolódtak be a koronavírus elleni oltás kifejlesztésébe, már eleve egy módosított, ha úgy tetszik, a tavalyiakhoz képest felfrissített összetételű vakcinát engedélyeztetnének. Kifejezetten erre törekszik az amerikai Novavax, de ez várható a debreceni fejlesztésű magyar vakcinától is. Itt ráadásul pontosan a jelenleg Magyarországon fertőzést okozó vírusvariánst vagy -variánsokat veszi célba a fejlesztő. 

Vannak olyan csoportok, amelyekről már most is biztosan tudjuk, hogy hasznukra válik a harmadik dózis. Már a jelenlegi ismereteink szerint is ide tartoznak a szervátültetésen átesett betegek. Ők ugyanis az átültetett szerv kilökődését gátló szereket szednek tartósan, és ezek a gyógyszerek az immunrendszer működését gátolják. A kezdeti, vagyis a koronavírus elleni védőoltások engedélyezéséhez vezető vizsgálatokból az ilyen betegeket tudatosan kizárták a vizsgálók. Mostanra azonban tudjuk, hogy körükben a harmadik, változatlan, tehát az első két adaggal megegyező dózis beadása jelentősen serkentette az immunreakciót, több esetben olyan szintre, mint az az egészséges résztvevőkben tapasztalható. Az erről szóló vizsgálat az egyik legrangosabb orvosi szaklap, az Annals of Internal Medicine hasábjain jelent meg, előzetes, független szakmai lektorálás után. Fontos azonban megérteni, hogy jelenleg nem világos, hogy a koronavírus elleni védettséghez pontosan milyen intenzitású immunreakcióra van szükség. Erre dr. Dorry Segev, a vizsgálat szerzője, a Johns Hopkins Egyetem Transzplantációs Kutatócsoportjának vezetője is felhívja a figyelmet. Influenza esetében tudjuk például, hogy milyen antitestszint az, amely a betegek legalább felét megvédi a fertőzéstől. Ilyen adatunk jelenleg az új típusú koronavírussal kapcsolatban nincsen. Nem világos tehát, hogy szükséges-e például a szervtranszplantáción átesett betegek ellenanyagszintjét olyan mértékűre emelni, mint amelyet fiatal, egészséges emberekben tapasztaltunk az oltás két dózisa után. Ezekre a kérdésekre a tudomány jelenleg keresi a választ, a végső eredmények rövidesen várhatók. 

A cikk szerzője allergológus és klinikai immunológus szakorvos, c. egyetemi tanár. 

(Borítókép:  Rosta Tibor / MTI)