Kik azok, akik magánvagyonukkal is beszálltak az űrhajózásba és űrkutatásba?
Branson és Bezos küzdelmében a Tesla-vezér kiemelt lábjegyzet, hiszen a SpaceX révén az egyik legnagyobb és legsikeresebb privát űrvállalat tulajdonosa, aki nem csak negyvenezer műhold fellövésén dolgozik menetrendszerűen induló és visszatérő Falcon 9 rakétáival. Ha épp nem Tesla roadstert lő az űrbe, embereket szállít a Nemzetközi Űrállomásra, behúzva ezzel az eddig Oroszországhoz tartozó piaci szeletet. Ráadásul Jeff Bezosszal szemben egy kisebb űrversenyt megnyerve a cége által gyártott Spaceship űrhajó hajthatja végre a következő Holdra szállást. Ha az iparról van szó, Musk részben nyakig benne van az űrversenyben, részben egy ligával a többi milliárdos felett játszik – ez persze azt is jelenti, hogy ha akarna, bármikor repülhetne egy kört a világűrben. Terveiről annyit tudni, hogy saját elmondása szerint valószínű, hogy a Marsra fog költözni.
A 76 esztendős üzletember felénk kevésbé ismert, de nagyon érdekes figura. Vagyonát Las Vegas-i ingatlanbizniszekkel, főleg hotelek és társasházak építésével szerezte. Cége, az 1999-ben alapított Bigelow Airspace két modult is tesztelt 2007 körül a Nemzetközi Űrállomáson. A Genesis I és Genesis II felfújható lakómodulok voltak, és Bigelow tulajdonképpen a kaptafánál maradt ezekkel, hiszen az így szerzett tapasztalatokat hosszú távon egy űrbéli hotel építése során tervezi kamatoztatni. Bigelow további közismert érdeklődési területei az ufókutatás és a halál utáni élet.
A Terminátor-, a Titanic- és az Avatar-filmek világhírű rendezője közismert technikai újító, és 2009-ben a Google vezéreivel és Charles Simonyival együtt beszállt a Planetary Resources nevű cégbe, amely szerényen a trillió dolláros fémkincseket rejtő aszteroidákat kiaknázó űrbányászat megvalósítását tűzte ki célul. A cég sorsa eléggé változó: felbocsátási problémák hátráltatják, és miközben egy bukott Kickstarter-kampánnyal próbálkoztak, Luxemburg 25 millió eurót fektet be náluk. A siker legbiztosabb útja az lenne, ha Cameron maga esne csákánnyal a 16 Psychének.
A Facebook vezérét állítólag nem érdekli az űrhajóssá válás lehetősége, viszont a néhai fizikus Stephen Hawkinggel és az orosz Jurij Milnerrel megalapították a Starshot Projectet, amelynek célja, hogy egy napvitorlás szondával húsz év alatt elérje a Naprendszerhez legközelebb található szomszédos csillagot, az Alpha Centaurit. Ami azt illeti, tényleg lehet, hogy egy csillagközi utazás önmagában többet ér, mint a milliárdosok űrversenye.
Sok olyan milliárdos van, aki nem dobja be mindenét, hanem csak jegyet vesz az űrbe, ilyenek a Winklevoss ikrek, Tyler és Cameron, akik Bransonnál fizettek be egy menetre. A Google-alapító Sergey Brin is leszurkolta már a beugrót, csak az indulást várja. A japán Juszaku Maezava divatmilliárdos állítólag idén decemberben utazhat a Nemzetközi Űrállomásra. Persze ha a turizmus is számít, Dennis Tito, Mark Shuttleworth, Gregory Olsen, Charles Simonyi, Richard Garriott, Guy Laliberté már megnyerték az űrversenyt.
(Borítókép: Elon Musk, a Space Exploration Technologies Corp. (SpaceX) vezérigazgatója felszólal Kaliforniában 2014. május 29-én. Fotó: Patrick T. Fallon / Bloomberg / Getty Images)