Nyugat-Európát sokkolták az autókat dobáló, falvakat elmosó és több száz emberéletet követelő villámáradatok. Ezzel egy időben rekordesőzés pusztít Indiában. New Yorkban a metrót is elárasztotta az esővíz. Arizonában pedig – akárcsak Németországban – autókat sodor az utcákon az esőzések miatt megáradt Colorado folyóból kilépő víz. 

Közben Észak-Amerikában a hőhullám visszatérésétől tartanak a hűvös ködös északnyugaton, ahol júniusban több százan vesztették életüket a példátlan hőségben, ami 49,6 fokos hőmérsékleti rekordot produkált Kanadában. A szélsőséges időjárás nyomán a régióban jelenleg is folyamatosak az erdőtüzek. 

Kevésbé szélsőséges hőmérsékletekkel, de minden nap új rekordot írt az idei nyár Moszkvában is. De a sorba tartozik továbbá a februárban Mexikóra és Texasra lecsapó szokatlanul kemény tél, ami mínusz tíz fok alatti rekord hidegeket hozott, ami az elektromos hálózat összeomlásához és a hivatalos adatok szerint 210 ember halálához vezetett.

Nélkülünk nem jött volna létre

Ez egy ritka eset, de a klímaváltozás nélkül meg sem történhetett volna. Korábban ilyenek egyszer fordultak elő egy évezredben. Most várhatóan 5-10 évente fognak előfordulni

– mondta a hőhullámról Friederike Otto, az Oxford Egyetem éghajlatkutatója a CNN-nek, aki a World Weather Attribution nemzetközi csapatával kilenc nap alatt állította össze a jelenlegi szélsőséges időjárás hátterét elemző tudományos dolgozatot.

Ezt, mint német mondom: számomra teljesen idegen az az elképzelés, hogy valaki meghalhat az időjárástól

– jelezte Otto.

A csapadék pedig az egyik legváltozékonyabb meteorológiai elem, térben és időben egyaránt, ezért egy-egy szélsőségesebb esemény természetes okokra is visszavezethető. Ugyanakkor a klímaváltozás következtében valószínűsíthetően módosulnak a ciklonpályák, ami a csapadékmintázatokra is hatással van. Továbbá a melegebb légkör nagyobb mennyiségű vízgőzt képes magában tartani, így hozzájárulhat az egyszerre nagyobb mennyiség kihullásához

– közölte a hazai esőzésekkel kapcsolatban Kis Anna, a földtudományok doktora és a Másfélfok.hu munkatársa, aki már korábban is figyelmeztetett a villámárvizek veszélyeire.

Az éghajlati modellszimulációk szerint hazánkban a XXI. század során több lesz az extrém csapadékú napok száma, valamint az egy nap alatt lehulló maximális csapadékmennyiség is. Azaz a szélsőséges csapadékesemények gyakorisága és intenzitása is valószínűsíthetően növekedni fog Magyarországon

– tette hozzá.

Közeledik a csúcs

2013-ban amikor a közel háromszáz km/órás szelekkel érkező Haijan tájfun elsöpörte országukat, a Fülöp-szigetek kormánya az Egyesült Államoktól és Nyugat-Európától követelt kártérítést a klímaváltozás okozta kár miatt. A kártérítést akkor a tájfunhoz hasonló sebességgel söpörték le az asztalról.

Mostanra azonban a gyakorlatilag egymást követő katasztrófák sora utolérte a világ gazdag országait és a kérdés tehát megkerülhetetlenné vált. Hiába jelezték többször előre, hogy az évtized végére intenzív esőzések alakulnak ki Európában, a helyieket felkészületlenül érték az események, ahogy az amerikaiakat is felkészületlenül érte a hőség és a fagy.

A katasztrófák árnyékában egyre nagyobb jelentőséget kap az ENSZ 26. klíma-csúcsértekezlete, amit novemberben a skót fővárosban, Glasgowban rendeznek, és amelyen már Ferenc pápa is jelezte részvételét.

Ursula von der Leyen közölte, hogy a tudomány szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban és egyre hosszabban tartó szélsőséges időjárással kell szembenéznünk. Az általa vezetett Európai Bizottság most minden korábbinál nagyobb támogatást tudhat zöld programjuk, az európai Green Deal mögött, ami 2035-re véget vetne a belsőégésű motorral szerelt járművek gyártásának és forgalmazásának, vagy például a gazdaság minden részére kiterjesztené széndioxid-kvóta rendszert.

(AP, CNN, Guardian, The New York Times, Reuters)