A gazdaság mentésére költött irdatlan pénzek végeredménye többnyire környezetrombolás.
A koronavírus világjárvány következményei miatt a világ országaiban indított gazdasági mentőprogramok mindössze tizedét költik tudatosan környezetvédő módon – áll a Vivid Economics által készített jelentésben. A tanácsadó cég szerint így az ígért „zöld újraindulás” elmarad, és a gazdaságélénkítés összességében környezeti károkat okoz.
A nemzetközi összesítésben 17,2 billió dollárra rúgó gazdaságélénkítésből mindössze 10,6 százalék, vagy
1,8 billió dollár jut a zöld szektoroknak,
amely alatt a kutatók a megújuló energiát, mezőgazdaságot, hulladékhasznosítást, üvegház hatású gázok kibocsátását csökkentő vagy biológiai sokszínűséget segítő vállalkozások és kezdeményezéseket értenek.
Az egyes országokban környezeti célú ráfordításait mutató Zöld Stimulus Index (GSI) rangsorában 30 országból 20 visszaesett. Ugyanakkor a legnépesebb országok – Kína, India, és az Egyesült Államok – GSI-je javult.
A járvány hatására elköltött állami pénzek legnagyobb része megszűnt munkahelyek miatt egyéni segélyekre vagy bajba került ágazatok kimentésére ment el.
A kutatás szerint a Európai Unió tagjainak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervei mind figyelmen kívül hagyják a zöld célokat. A kutatásban példaként említi, hogy a francia állam 4,5 milliárd eurót költ az ország vasúti hálózatának fejlesztésére, ami a személygépjármű-használat csökkentésével pozitív a klíma szempontjából, ugyanakkor természetes élőhelyeket pusztít el a sínfektetéssel. A 47 milliárd eurós klímacélokat szolgáló program többsége természeti károkkal is jár. Ugyanakkor az 500 milliárd eurós európai program mindössze 1 százalékát költik közvetlenül természetvédelmi programokra, például erdőtelepítésre vagy természetes élőhelyek helyreállítására.
Lehetetlen igazolni, hogy az élénkítést szolgáló közpénz miért okoz több kárt, mint hasznot a klímának és biológiai sokszínűségnek. A természetet különösen elhanyagolták, kevesebb mint tíz ország költ élőhelyek helyreállítására. Azzal, hogy figyelmen kívül hagyjuk a természetet, kimarad egy tripla győzelmi esély a gazdaság, klíma és biodiverzitás terén
– vélekedett Jeffrey Beyes a Vivid Economics vezető szerzője.
A jelentés szerint Kanada és Dánia tették a legnagyobb erőfeszítéseket azért, hogy a járvány követő költéssel zöld irányba fordítsák a gazdaságukat. Az Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország, Németország, Svédország és Finnország kifejezetten pozitív eredményeket tudott elérni, míg Japán, Dél-Korea, Olaszország, és Ausztrália kihagyta a zöld újraindítás kínálta lehetőségeket.