Különösen aggasztó a tudósok szerint annak a felfedezése, hogy az Amazonas-vidék egy része még erdőtüzek nélkül is szén-dioxidot bocsát ki.
A Nature tudományos lapban megjelent tanulmány szerint évente mintegy egymilliárd tonnányi szén-dioxidot bocsát ki az Amazonas-környéki esőerdő, amely duplája annak, amennyit a levegőből magába zár. A hatvanas években elkezdett mérések adati alapján az Amazonas korábban szénelnyelőként képes volt a levegőből kiszűrni a globális felmelegedést fokozó káros anyagot, azonban a marhatenyésztésnek és szójatermelésnek helyet teremtő erdőégetésekkel sikerült a brazil kormánynak kvázi szén-dioxid-gyárrá alakítania az elnyelőterületet.
Az erdőégetésekkel ráadásul öngerjesztő folyamatot indítottak el, írja a tanulmány. A tűz pusztította területeken több üvegházhatású gáz termelődik, amelyek hozzájárulnak a hosszabban tartó száraz évszakokhoz az Amazonas-vidéken, aminek hatására még nagyobb tüzek keletkeznek és még több szén-dioxid kerül a levegőbe. Ez a jelenség a legjobban Amazónia keleti részében figyelhető meg, ahol az elmúlt negyven év legnagyobb erdőirtása történt rendkívül rövid idő alatt. De veszélyben van az erdő délkeleti része is, ahol a súlyos szárazságok jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy szén-dioxid-forrás legyen abból is.
A kutatás során Amazónia négy pontját vizsgálták hatszáz méréssel 2010 és 2018 között, amelyek során 4500 méteres magasságból egy kisrepülővel mérték az erdő feletti levegő CO2-tartalmát. A mérések alapján az erdőtüzek 1,5 milliárd tonnányi szén-dioxidot bocsátottak a levegőbe,
míg a növényzet ebből csak félmilliárdot tudott elnyelni.
A kutatást vezető Luciana Gatti, az esőerdők megfigyeléséért felelős brazil űrkutatási intézet (INPE) munkatársa szerint „az egyik nagyon rossz hír, hogy az erdők égése nagyjából háromszor több szén-dioxidot termel, mint amennyit az élő erdő elnyel. A második rossz hír, hogy ahol a fakitermelés mértéke harminc százalék vagy annál több, ott a szén-dioxid-kibocsátás tízszer annyi, mint ahol a fakitermelés mértéke húsz százaléknál alacsonyabb.”
Különösen aggasztó a tudósok szerint annak a felfedezése, hogy az Amazonas-vidék egy része még erdőtüzek nélkül is szén-dioxidot bocsát ki. Úgy vélik, ez nagy valószínűséggel a fakitermelésnek és a szomszédos területeket is érzékenyebbé tevő erdőtüzeknek köszönhető. Az Amazonas nyugati felén például, ahol kevesebb erdőirtás történt, a megmaradt zöld területek éppen csak hogy képesek kiegyenlíteni a területen égő erdőtüzek által kibocsátott szén-dioxidot.
Mivel a fák idézik elő a régió esőinek nagy részét, így a kevesebb eső súlyosabb szárazságot és hőhullámot jelent, ami még több fa halálához és tüzekhez vezet.
Az Amazonas-környéki esőerdők 7,2 millió négyzetkilométernyi területükkel a Föld megmaradt őserdőinek felét jelentik, az egyik legnagyobb összefüggő zöldterület bolygónkon.
A Jair Bolsonaro vezette brazil kormányt heves kritikák érik, mivel támogatja az erdőirtást, amely 12 éve nem tapasztalt mértéket ért el, miközben az erdőtüzek száma is a 2007 óta tapasztalt legmagasabb volt júniusban, jelentette az ügy kapcsán az MTI.
Az Amazóniából kitermelt fát, marhát és szóját nagyrészt exportálják Brazíliából, egy globális fellépés részeként pedig több európai ország is jelezte már, hogy meg fogja tiltani a dél-amerikai országból történő importot, amennyiben a brazil kormány nem lép fel az erdőpusztítás ellen és a környezetvédelem mellett.
(Borítókép: A Chapada dos Guimaraes Nemzeti Parkban pusztító erdőtűz 2019. augusztus 23-án. Fotó: MTI / EPA / Mato Grosso tűzoltósága)