A tervek szerint a CST–100 augusztus 3-án indult volna, magyar idő szerint 19:20-kor, ezt követően pedig egynapos úttal jutott volna fel a Nemzetközi Űrállomásra. A Boeing Starliner kapszulájának második tesztrepülésének fontosságáról és feladatairól ebben a cikkben írt az Index.

Augusztus 3-án, a kilövés előtti előkészületek során a Boeing mérnökei a CST–100 Starliner teljes rendszerén diagnosztikát futtattak át, mivel augusztus 2-án a Kennedy Űrközpont környékén elektromos viharok voltak. Itt vették észre a Starliner meghajtórendszerében a váratlan szelephelyzetjelzéseket.

A mérnökök a NASA közleménye szerint több lépésben megpróbálták javítani a hibát, a szervizmodul meghajtórendszerének szelepeit is bevetették, az irányítás azonban úgy döntött, hogy az Atlas–V rakétát, tetején a Starliner kapszulával, visszaviszik a vertikális integrációs épületbe (VIF), ahol további vizsgálatok várnak a Starlinerre. Az Atlas–V-ből az üzemanyagot már elkezdték leengedni, a Starlinert pedig kikapcsolták. A VIF-be várhatóan augusztus 5-én reggel tolják vissza a rakétát és az űrhajót.

A Boeing és a NASA mérnökei több lehetőséget, köztük a szoftvert is kizárták mint a hiba forrását, de a vizsgálatok befejezéséig határozatlan időre elhalasztják a Starliner kapszula második tesztjét.

A Boeing fejlesztésében készült űrhajó első tesztje sem volt teljes siker, az OFT–1 során a Starliner a sikeres indítás után rossz Föld körüli pályára állt, így nem érhette el a Nemzetközi Űrállomást. Akkor tervezett Föld körüli keringésnek csupán körülbelül egyharmadát tette meg a Starliner, mielőtt a repülésirányítás visszahozta a bolygóra, ahol az amerikai űrkutatás történetében első űrkapszulaként sikeresen landolt ernyőkkel és légzsákokkal szárazföldön. Az OFT–1 sikeres sikertelenségéről ebben a cikkben írt részletesen az Index.

(Borítókép: Boeing CST–100 Starliner. Fotó: NASA)