Az Amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat (USFWS) a klímaváltozás miatt a legnagyobb élő pingvinfaj, a császárpingvin védelem alá helyezését javasolja.
Egy kedden publikált kutatás szerint a császárpingvin-kolóniák 98 százaléka sodródhat a kihalás szélére a világon 2100-ra, ha változatlan ütemben folytatódik a karbonkibocsátás és a klímaváltozás – írja az MTI.
A kolóniák nagy része, körülbelül 70 százaléka már 2050-re veszélybe kerülhet, írja a Woods Hole-i Oceanográfiai Intézet a Global Change Biology című tudományos folyóiratban. Két éve már figyelmeztettek, az akkori előrejelzés is aggasztó volt, de akkor még ”csak” 86 százalékra becsülték azokat a pingvinkolóniákat, melyek eltűnhetnek a Földről.
A kutatók a globális felmelegedési trendeket és a globális felmelegedés szélsőséges időjárási ingadozásokat okozó hatását elemezték. Kiemelték, hogy 2016-ban a tengerjég rendkívül alacsony szintje tömeges fiókapusztulást okozott az antarktiszi Halley-öbölben élő populációban, erről az Index is írt. A globális pingvinpopuláció 5-9 százalékát jelentő kolónia, 14-25 ezer pingvinnel együtt egyik napról a másikra eltűnt, mivel abban az évben a szezonális jég széttöredezett, még mielőtt a pingvinfiókák megnőhettek volna, és 10 ezer pingvincsibe veszett a vízbe. A populáció azóta sem heverte ki a veszteséget.
A telente kizárólag az Antarktiszon szaporodó császárpingvinek sok mindent kibírnak ezrével összebújva, akár mínusz 40 fokos hideget és óránkénti 144 kilométeres szelet is, csak egyet nem: a jég hiányát.
A császárpingvinek a tengeri jégtáblákat használják a ragadozók elleni menedékként és a táplálékszerző merüléseikhez ugródeszkaként is. Fiókáikat a szülők a jégen hagyják, amíg vadászatra indulnak. A császárpingvin fő táplálékforrásának számító világítórákok, más néven krillek mennyiségét is befolyásolják a jégtáblák, ugyanis az apró vízi ízeltlábúak a jégtáblák alatt élnek 300-600 méterrel.
„Ezeket a pingvineket keményen sújtja a klímaválság, és az amerikai kormány végre elismerte ezt a veszélyt” – véli Sarah Uhlemann, a nonprofit Center for Biological Diversity nemzetközi programigazgatója.
A világon jelenleg 270-280 ezerre becsülik a császárpingvin-költőpárok számát, ami 625-650 ezer madarat jelenthet. A császárpingvinek életciklusa stabil tengeri jeget igényel a szaporodáshoz, a táplálkozáshoz és a vedléshez. Az amerikai kormány hal- és vadvédelmi szolgálatának javaslatát a fenyegetett fajjá nyilvánításról a közlöny szerdai számában publikálták, innentől egy hónapon át várják a véleményeket. A fenyegetetté nyilvánítás lehetővé tenné például, hogy betiltsák a császárpingvinek kereskedelmi célú importját az Egyesült Államokba.
Az amerikai kormány már korábban is nyilvánított védetté az Egyesült Államok területén kívül élő fajt, például az Északi-sarkvidéken honos jegesmedvét, amely ugyancsak megszenvedi a klímaváltozást és tengerjég fogyását.
(Borítókép: Jahi Chikwendiu / The Washington Post / Getty Images)